Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)
Petrikné Vámos Ida: Balassagyarmat mezőváros tanácsa és tisztikara a reformkorban
Robély Antal: (Robi, Robell) asztalosmester, céh-mester 53 ; 1834-től 1846-ig esküdt, 1846—1847 között kapitány, 1836-ban tagja az építményi bizottságnak; háza van a Csizmadia utcában, fél házhelye és szőlője a Vitnyitskai hegyen, mesterségét két legénnyel folytatja, felesége Bálás Borbála. Alk Ádám: ácsmester; 1848-ban választják meg kapitánynak; háza, szőlője van. mesterségét 1—5 legénnyel folytatja, négy gyermeke van. A belső gazda tisztét valószínű a 30-as években hozta létre a tanács, ugyanis ekkoriban jelenik meg a testület tagjai között, bár a jegyzőkönyvekben erről egyértelmű végzés nem található. A város ingó- és ingatlan vagyonának jókarban tartása ezt megelőzően a főbíró és a kisbíró feladata volt. 1831-ben született döntés a külső vagy mezei gazda tisztségének létrehozásáról, akinek a város földjeinek bedolgozására, a rétnek kellő időben történő lekaszálására, felgyűjtésóre és a magazénumba szállítására kellett kellő gondot fordítania. 54 A külső gazda nem volt a tanács tagja. Valószínűleg ezzel egyidejűleg alakíthatták ki a belső gazda feladatkörét is, akinek kötelessége volt ,,.. .a város minden épületjeire szorgalmatosan felvigyázni, s ha azok valami szükséges reparatiot kívánnak, azt azonnal a város tanácsának bejelentse; a város részére dolgozó mesteremberekkel előre megalkudni, az alkut helybenhagyás végett a város tanácsának bemutatni; a boltbéli contók is, amelyeket recognoscalni 55 tartozik, úgy szintén a hajdúk számára, katonaság számára, város sessionális háza szükségére, dézsmaszékek alkalmával az uradalmak részére és a borsáfárok pincebéli szükségekre kiadatni szokott gyertya mennyiséget is kiadatni a belső gazda kötelességében áll. A város lovai által kikeresett forspont pénzről főbíró úrnak assignatioja mellett számadozni tartozik, valamint szintén arról is, hogy a város lovai kikapják-e a szükséges élelmet rendesen." 56 E tisztséget ellátók mindegyike kézműves volt : Aninger Bertalan 1834—1837 Heer György 1838—1840 Aninger Bertalan 1841—1844 Lóvay Sándor 1846 Andritz János 1846—1848 Aninger Bertalan: bádogos mester; 1833-ban esküdt, 1834-től 1837-ig, majd 1841 és 1844 között belső gazda, 1845—1848 között esküdt, 1833-ban tagja a gazdasági, 1834-ben a hőnyi pénztár felsegítésére alakult, illetve az adótartozások behajtására létrehozott bizottságoknak; három háza van, az egyik a Fő utcán. Heer György: — Lásd: a főbíróknál. Lévay Sándor : — Lásd : a kapitányoknál. Andritz János: csizmadia mester; 1832-től 1845-ig esküdt, 1843—1845 fafelügyelő, 1846 és 1848 között belső gazda; a Szügyi úton van háza, bérelt földön őstermeléssel is foglalkozik. III A számvevői hivatalt szintén a 30-as években hozták létre a város pénzügyeinek figyelemmel kísérésére. Feladata volt ,,Minden számadás alatt lévőktől fertály esztendőként egy extractust 57 beszedni, azt megvizsgálni, véleményét a 137
