Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Telek Béla: Adalékok a Nógrád megyei zsidóság történetéhez 1725–1848

sokban találkozunk meglepően magas létszámú, sokgyerekes családokkal is. Glönczel Mózes 44 éves jegyzőnek nyolc gyermeke van, akik 1—4—6—7—10— 12—16—18 évesek. Vallès Mózes 46 éves kereskedőnek és Steiner Márton 46 éves haszonbérlőnek egyaránt 7—7 gyermeke van.

38 Csecse 1848-as összeírásában 24 család szerepel összesen 124 fővel. A családfők közül külföldön hatan születtek: 3 fő Sziléziában, 2 fő Morvaországban és 1 fő „Burkusországban" (Poroszország). Letelepedési engedéllyel általában nem rendelkeztek. A többiek születési helyeként Balassagyarmat, Szentivány, Szügy, Losonc, Pásztó, Varsány és Szolnok van megjelölve. Foglalkozásukat tekintve a csecsei zsidók között megtalálható néhány kereskedő és boltos, egyegy árendás, szabó, varrónő, tanító, rabbi, sakter, harangozó. Valamennyien jó magaviseletűek.

39 Pencen 1848-ban az összeírás szerint 21 családban 97 zsidó lakott. A bevándoroltak közül hárman Csehországban születtek. Letelepedési engedélyekkel nem rendelkeztek. A többi családfő — kevés kivétellel — már Pencen született. A faluban 7 általános kereskedő, 3 borkereskedő, 3 rongykereskedő tevékenykedett. Ezenkívül még dolgozott a faluban egy-egy boltos, bátyus, üveges, szabó, kocsmáros, pálinkafőző és két alkusz. Magaviseletükre nézve mindannyian becsületesek.

40 A szügyi összeírás csak 23 családról és összesen 91 személyről tesz említést. Ezt az adatot erős fenntartással kell fogadnunk más források ismeretében. Hiszen Mocsáry Antal 1820-ban megjelent műve 417 zsidót jelöl meg. Fényes Elek 1851-ben kiadott geographiai szótára 301 zsidóról ad számot. Nem valószínű, hogy ilyen mérvű létszámcsökkenés következett volna be, feltételezve a tőszomszédos Balasagyarmat mezőváros elszívó hatásának érvényesülését is. Az összeírás egy külföldi illetőségű személyről, a 70 éves lengyelországi születésű szabóról számol be. A többi családfő — egyetlen kivétellel — már mind a megyében született, leginkább helyben. Az összeírás feltüntet 6 kocsmárost és 4 boltost. Rajtuk kívül a szóban forgó településen található egy-egy mészáros, varga, pék, rongykereskedő, serfőző, rabbi, szabó, házaló, mézzel kereskedő és pálinkafőző. Gyermekeinél ketten laktak. Valamennyien jó magaviseletűek voltak.

41 Alsópetény 1848-as összeírásában 8 családot írtak össze 31 fővel. Ez az adat is fölöttébb hihetetlennek tűnik. Mocsáry szerint 1820 körül 94 zsidó élt itt. Fényes Elek pedig 1851-ben 112 főről ír művében. Sajnos nem tudunk pontos magyarázattal szolgálni, hogy mi az oka ennek a hiányos adatakat tartalmazó összeírásnak. Két külföldi születésű személy szerepel az összeírásban. Az egyik Morvaországból érkezett, 36 éve élt a faluban. Ronggyal kereskedett. Letelepedési engedélye nem volt. A másik személy csehországi üveges, 16 év óta élt Alsópetényben, s ő sem rendelkezett letelepedési engedéllyel. A többi zsidó már itt, a megyében született. 3 rongykereskedő működött a faluban, 2 kocsmáros mérte az italt. Egy boltos pedig a vásárlókat szolgálta ki. Az iparosok közül 1—1 kőművest és üvegest találunk.

42 Becskéri 123 zsidót írtak össze 1848-ban, akik 26 háztartásban éltek. Egy közülük Németországban született, a születés pontos helyét nem ismerték. Egyébként az illető már 24 éve élt az országban. A többiek zöme Becskén született, ezenkívül előfordul Szécsényke, Petény, Csecse neve is, mint születési helyek. A megyén kívül született zsidók Trencsén, Nyitra, Árva megyében, Munkács, Pest, Pásztó és Eperjes városokban látták meg a napvilágot. A foglalkozások, a kereset módja rendkívül sokszínű képet mutat. A kereskedők csipkével, bőrrel, ronggyal, kapcával, vászonnal és kendővel üzleteltek. 112