Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Telek Béla: Adalékok a Nógrád megyei zsidóság történetéhez 1725–1848

Volt a helységben egy-két boltos és bátyus. A kocsmát bérbe vették, dolgozott egy pálinkafőző, egy szabó és sakter. A zsidó ifjúságot oskolamester oktatta, a hitközség harangozót alkalmazott. Két szolga és 3 szolgáló másoknál segéd­kezett. Két koldusról is említést tesz az összeírás. A becskei zsidók is jó maga­viseletűek. 43 Fényes Elek 1847-ben megjelent művében Nógrád megye össznépességét 192.128 főben adja meg, ebből a zsidók száma 4.003 fő (2,08%). Ez a tény ismételten bizonyítja, hogy megyei zsidóság létszáma tovább emelkedett a reformkor végére. 44 A nógrádi zsidóság kivette részét az 1848—49-es szabadságharc küzdelme­iből. Itt csupán egyetlen tényre kívánok hivatkozni. A megyebizottság a balassagyarmati lakosságot 1848 nyarán 235 keresztény és 94 izraelita nem­zetőr kiállítására kötelezte. 45 Dolgozatomban azt kívántam bemutatni, hogy egy csonka társadalom­szerkezettel rendelkező — nemesség nélküli, parasztságot nélkülöző — etnikai­vallási csoport a megszorító-korlátozó intézkedések ellenére hogyan találja meg helyét a feudális magyar társadalomban, hogyan tölti be a társadalom szerkezetében meglévő űröket. Jegyzetek A dolgozat elkészítéséhez felhasznált latin nyelvű összeírások fordításáért köszönettel : tartozom Hlavácsné Kérdő Katalinnak, a Nógrád Megyei Levéltár levéltárosának és dr. Gonda Imre egri teológiai tanárnak. 1. Venetianer Lajos: A magyar zsidóság története. Bp., 1986. 65. p. 2. Magyar Zsidó Lexikon. Szerk. : Újvári Péter Bp., 1929. 914—916. p. 3. Száraz György: Egy előitélet nyomában. Bp., 1976. 80. p. 4. Magyar Zsidó Oklevéltár. VII. kötet. Az első országos zsidó conscriptiok. Szerk. 1 Grünvald Fülöp ós Scheiber Sándor. Bp., 1963. 168. p. 6. Nógrád Megyei Levéltár (továbbiakban: NML) IV. l/a Nemesi közgyűlési jegyző­könyvek 1726. augusztus 30. 6. NML. IV. 7/c Türelmiadó összeírások. Öi. 947. Kékkői és szócsónyi járás 1727. 7. NML. IV. 7/c. öi. 949. Kékkői járás 1746. 8. NML. IV. 7/c. öi. 966. Szécsényi és kékkői járás 1760. 9. Balassagyarmat története 896—1962. Szerk. : Balogh Sándor. Balassagyarmat, 1977. 65. p. 10. NML. IV. 7/c. öi. 968. Balassagyarmat 1771. 11. Balassagyarmat története. 72 p. 12. Pálmány Béla: A mezővárosok társadalma Nógrád vármegyében a török hódoltság utolsó szakaszától a jobbágyfelszabadítás végrehajtásáig. In. : Rendi társadalom­polgári társadalom. 1. Salgótarján, 1987. 137. p. 13. NML. IV. 7/c. öi. 958. Szügy 1771. 14. NML. IV. 7/c. öi. 958. Penc. 1771. 15. NML. IV. 7/c. öi. 959. Szécsény és Csecse 1771. 16. Nógrád vármegye. Szerk. : Borovszky Samu. Bp., 1911. 487. p. 17. Venetianer: i.m. 77—78. p. ill. Száraz: i.m. 91—92. p. 18. Nógrád megye történeti helységnévtára 1770—1808. összeáll.: Hlavácsné Kérdő Katalin. (Kézirat) 19. Az első magyarországi népszámlálás. (1784—87). Bp., 1960. 54. p. 20. Magyar Törvénytár. 1740—1835. évi törvények. Bp., 1901. 21. Balassagyarmat története. 80. p. 22. Az esztergomi érsekség és a váci püspökség sematizmusai alapján a megjelölt évek­ből 23. Mocsáry Antal: Nemes Nógrád Vármegyének Históriai, Geographiai és Statistikai Esmértetése. I. köt. Pest, 1826. Megfelelő oldalon. 113

Next

/
Thumbnails
Contents