Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Telek Béla: Adalékok a Nógrád megyei zsidóság történetéhez 1725–1848

vásárolt 7 Ft-ért. Laibl Márk háza vesszőkből készült. Marék Izsákot 32 éves zsellérként említi az összeírás. Ifjabb Laibl Márk 27 éves vagyontalan, két gyermekes családfő volt, aki közel 10 rajnai forintot érő üzlettel rendelkezett. Sámuel Simon korábban szeszfőző volt, de túlságos ittassága miatt szolgálatát elveszítette, életét éppen csakhogy tengette. Áron Jakab hazátlan zsellér a többi zsidó jószívűségéből és adományaiból élt. Benes Lev korábban Pásztón szeszfőző házat bérelt, ami az előző évben leégett. Moyses Salamon 70 éves mészáros volt, aki a keresztény mészárosok engedélyével néha egy-egy juhot levágott. Semmiféle adót nem fizetett. Hersl Márk a zsidógyermekeket tanította, fizetését is a zsidóktól kapta. A rimóci Matis Ábrahám gyenge jövedelmű húsbolttal rendelkezett. A sziráki Ábrahám József Róth Ádám nemes bérházában lakott, földesurának évi 24 Ft-ot fizetett. A bágyoni Ábrahám Baruch zsellérként élt Balogh György házában. Kisebb dolgokat a hátán hordozva kereskedett. A megyének a szokásos 12 Ft-ból valamit fizetett. A bujáki Bemard Jakab vejével és fiával élt, urának évi 6 rajnai forintot fizetett. Az 1735-ös évben szintén volt országos zsidóösszeírás, de Nógrád megye nem küldött erről jelentést a Helytartótanács részére. Az 1746-os és 1760-as évek összeírásai: Az 1746-os összeírás települések szerint írta össze az adózó családfőket, megjelölve a férfiak, a nők, a fiúk, a lányok, a szolgák ós a szolgálók számát.

7 férfi nő fiú lány szolga összesen B. gyarmat Alsópetény Tolmács 27 1 1 23 1 1 14 12 1 ! 3 1 79 3 4 Kiszellő 1 1 — 1 — 3 Felsősáp Szóesény Buják Csecse 2 6 3 7 2 6 3 6 1 6 1 1 1 1 1 — 6 19 8 14 Heréd 1 1 — 1 1 4 Kürt 1 1 —• — — 2 Becske 2 2 1 1 1 7 Tárcsa 1 1 1 — — 3 53 48 25 20 6 152 Az összeírás egyetlen szolgálóról sem tesz említést. A statisztikából azonnal kitűnik Balassagyarmat uralkodó szerepe, ahol a megye zsidóságának több mint fele (51,9%) élt. Ez az arány a későbbi évtizedekben némileg módosulhatott, de a mezőváros továbbra is meghatározó szerepet töltött be a megye zsidóságának történetében, gazdasági és kereskedelmi életében, már csak annak jelentős létszáma miatt is. A következő összeírás, mely vizsgálódásom tárgyát képezi az 1760-as évből való. Szintén a kékkői és szécsényi járásokra vonatkozik.

8 Ez az összeírás az illető adózófő nevét és a türelmi adó összegét adja meg. Szécsényben 10 fő fizetett türelmi adót összesen 85 Ft összegben. Kiemelkedett közülük Hersli Matis 25 Ft-os adóösszegével. A későbbi összeírásokban ' a neve mellett a zsidóbíró megjelölés szerepel. Rajta kívül van még két magasan adózó személy 17, ül. 10 Ft-os adóösszeggel. A többiek általában 3—8 Ft közötti összeg102