Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Telek Béla: Adalékok a Nógrád megyei zsidóság történetéhez 1725–1848

Mojses, ugyanott, egy éve élő, kb. 50 éves; Isák Dávid, ugyanott, egy éve élő, kb. 26 éves; Jakab, ugyanott, egy éve élő, kb. 40 éves; Jelen, ugyanott, egy éve élő, kb. 40 éves; Márk, ugyanott, egy éve élő, kb. 60 éves; Sámuel, ugyanott, egy éve élő, kb. 26 éves; Márk Izsák, ugyanott, egy éve élő, kb. 30 éves; Áron Jakab, ugyanott, egy éve élő, kb. 31 éves; Zilionka Salamon, Rimóc faluban egy éve élő, kb. 56 éves; Lőrincz Ábrahám, fiával Péterrel kb. két éve Losonc mezővárosban élő, Morva tartományból jött. Az 1725-ös összeírás 19 családfőt és egy fiúgyereket sorol fel, akiknek közel fele Szécsény mezővárosában lakott.

9 Az összeírás a családtagokró légy eset kivételével nem ad számot. Az összeírás tanúsága szerint Losonc mezővárosában is élt zsidócsalád. Ez egyedülálló jelenségnek számít, hiszen ezt követően az egész 18. században nincs erre példa. Az összeírt zsidók származási helyét csak öt esetben tüntetik fel a források, 14 esetben viszont hallgatnak erről. Ezen 5 családfőről megtudjuk, hogy közülük hárman jöttek Hont vármegyéből, ami maga is bányakerület volt Selmecbánya révén. Továbbá egy fő Nyitra vármegyéből, illetve egy személy az országon kívülről érkezett. Egy serházbérlőt is találunk a Verebélyen lakó Jakab Izsák személyében. Az összeírásban található zsidók életkora szintén csak hozzávetőlegesen állapítható, meg mivel öt főnél ez az adat hiányzik. A legfiatalabb családfő ezen adatok szerint kb. 26 éves, a legidősebb kb. 60 éves. Földesuraik nevét nem tünteti fel az összeírás. Az 1727-es összeírások (kékkői és szécsényi járások) már sokkal több mindent árulnak el számunkra.

6 A kékkői járásban az alábbi településeken éltek zsidók : Guta, Legénd, Szügy, Balassagyarmat. Az összeírás már a gyermekeket is felsorolja életkoruk megjelölésével. A Gután élő Sesaszni Jakab korábban földesurától, Jeszenszky Antaltól serfőző és pálinkafőző házat bérelt közel két évig — évi 90 Ft-ért —, de a drágaság és az adósságok által tönkrement. 1737-ben mint üveges tartotta fenn magát. A Legenden élő Ábrahám Áron cipőkészítő volt és kismértékben fűszerárusítással foglalkozott. Földesurának évente 4 Ft-ot fizetett, a vármegyei házi pénztárba semmit. Szügyben 3 zsidócsalád élt. Sámuel József Paczalay István házában lakott három fiával. Prém, szíj- és posztókereskedéssel biztosította megélhetését. Földesurának évi 6 Ft-ot fizetett, a közköltségekbe semmit. Jakab Izsák kiskereskedőnek három gyermeke volt. Urának évi 6Ft-ot fizetett, a megyei kasszába semmit. Vlcsek Jakab is Paczlay István házában élt. Fűszerrel, övekkel és szíjakkal kereskedett. Leukó Márk három éve érkezett Balassagyarmatra. Jogállása szerint zsellér volt, aki Balassa Gábor özvegyének házában élt. Úrnőjének évi 6 Ft-ot fizetett. Boltja 60 Ft-ot ért; övet, szíjat és olcsó posztót tartott. A szécsényi zsidók kasszájába két év alatt 5 Ft-ot fizetett taksa címén. A vármegyei pénztárba viszont semmit nem fizetett. A szécsényi járásban ennél magasabb a zsidók száma. Lakóhelyeik: Szécsény mezőváros, ahol 11 család, Rimóc, Szirák, Bágyon és Buják falvak, ahol egy-egy család élt. A szécsényi Hanszky Illés kocsmát bérelt 12 rajnai forintért gr. Forgách János Ádámtól. A kocsma értéke kb. 100 Ft volt. A szolgáját Salamonnak hívták. A háza pedig vályogtéglából épült. Laibl Márk, Laibl Mózes, Leibl Jakab vagyontalan családfők voltak. Laibl Jakab saját házat 101