Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Az 1880-as évek oktatásügye Nógrádban

„Erővel terjeszteni, az által, hogy nyomjuk más nemzetek nyelvét és egyéb tulajdonait s rájuk erőszakoljuk a magunkét, szóval kiterjeszteni a nemzetiséget, igen kétes kimenetelű s kétes erkölcsiségű i/á&iUJsm/ízyi " ^^^^^^^ Mocsáry: A nemzetiség. 1855 A FELSŐ-NÓGRÁD MEGYEI NEMZETI KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET 1885 végén újabb nemzeti egyesület jött létre, ezúttal Losonc székhellyel. Ez tevékenységében már konkrétan és szorosan kapcsolódik Csontváry gácsi éveihez. 5 nem győzzük újra hangsúlyozni, habár nevében a közművelődés kifejezést használja, ezen csak és kimondottan oktatási jellegű tevékenységet kell érteni, mégpedig a magyarosító politika érdekében. A hosszú megnevezésű egyesület — FKE-nek rövidítjük — mellett a városi újságokban hosszú hónapokig tartott az agitáció.

80 E cikkekben gyakorlatilag a már megszokott érvelésekkel találkozunk. Volt, aki Losoncot „a végső őrszemnek" nevezte a magyarság védővonalában. A város ennek a vidéknek az „értelmi és anyagi súlypontja", nagy számú értelmiség lakja, vásári központ — tehát feltétlenül magára kell vállalni ezt a fontos feladatot. Ifj. Török Sándor, a nagy múltú megyei família szerény képességű tagja is hasonlóképpen fogalmazott propaganda cikkében: minden embernek magyarul kell beszélnie ebben az országban, csak így lehet nagy a nemzet. Losonc a hazafiság Mekkája kell hogy legyen ebben a helyzetben, amikor ,,a pánszlávizmus ránk vicsorítja förtelmes fogait". S még mindig csak nyelvi eszközeinek a kezdetén tart. Nem fukarkodik a jelzőkkel, amikor a ránk váró veszedelmet ecseteli: „Tót papok prédikálják a hazaárulást; Éjszak felől muszka szél sivít be a Kárpátok szorosain át; E levegő dögletes" stb. Ki kell irtani a gyomot mondja, s nem hagy kétséget affelől, mit ért ez alatt. Majd ezzel a kétes értékű jövendöléssel fejezi be látomását : „Ha létrehozzuk a losonczi közművelődési egyesületet, még a késő unokák is áldást mondanak emlékezetünkre. ' ' Egy névtelen tudósító (Gácsról küldte be írását) szorgalmazva az egyesület létrehozását, ugyancsak kifejti azt, hogy nem is a szellemi összefogást kell sürgetni, hanem az anyagi támogatás a fontos, eddig is minden kezdeményezés ezen állt, vagy bukott. Egy másik szerző, Kosztka Tivadar gácsi gyógyszerész is tollat ragadt az FKE létrehozása érdekében. Sajátságos módon cikkében Kossuth és Széchenyi példáját hozza fel elgondolása igazolására. Azaz Kossuth elve a nép felszabadításában,illetve Széchenyié a szellem felszabadításában egyaránt helyes volt. Még inkább az ma, amikor a teljes anyagi és szellemi elmaradottság uralkodik ezen a vidéken. Kosztka Tivadar ebben a cikkében egy szót sem ejt a magyarosításról, mint egyesületi célról. 6 egyedül és kimondottan a szellemi és anyagi előrehaladás érdekében látja szükségesnek az FKE létrehozását ! Helyzetelemző szavai most is — mint számos későbbi írásában — igen szomorú állapotokat mutatnak be. Szinte állat módjára él itt a lakosság, „összezsúfolva szűk helyen, világosság és egészséges lég hiánya közepette ott tesped a család, baromfi s itt-ott igavonó állatával együtt is." 262