Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Az 1880-as évek oktatásügye Nógrádban

Ezen a helyzeten kell változtatni a létrehozandó egyesületnek, amelynek megszervezése kimondottan Losonc intelligenciájának a feladata lehet. „E téren a mai korszellem szerint úgy az egyeseknek, mint a társadalomnak, úgy a képviselőknek, mint magának az államnak is nagy feladatai vannak. Adja meg a jogot az egyesnek, erőt s hatalmat az államnak" — fejezi be a kortársi véleményektől teljesen elütő, higgadtan előadott nézeteit tartalmazó írásait a gácsi patikus.

81 Végül is a számos sürgető hang s fellendülő mozgalmak hatására megszületett a döntés. Nem tartjuk kizártnak, hogy mögötte olyan szándék is húzódott, hogy a rivális Balassagyarmattal szemben Losonc is gyakrabban szerepeljen a magyar politikai közéletben. (Már ekkor érezhető volt a székhely vita, amely pár év múlva robban ki igazán.) 1885. december 27-én ült össze az alapító bizottság. Megfogalmazták azt a felhívást, amelyet a helyi lapban néhány hét múlva közzé tettek. Ebből a felhívásból egyértelműen kiderül az, amit korábban állítottunk, semmiképpen sincs szó a mai értelemben vett közművelődési feladatokról.

82 A felhívás bevezetése távoli gondolatokkal indít. Felsorolja, hogy a magyar nemzet egyetlen Európában, amely : — a szabadságát mindig megőrizte, míg más nemzetek elvesztették azt, — a tót, a román, a szerb, oláh nép megtartotta nyelvét, ősi szokásait, míg a többi ország magába olvasztotta nemzetiségét, — a szabadságjogokat megosztotta az itt élő népekkel, míg más országokban csak az uralkodó nemzetnek voltak kiváltságai. „Ilyen nemzet csak egyetlen egy van a világon — a magyar." — írják nem kevés büszkeséggel és nem kevés pontatlansággal. De fájdalom, mindezen kimagasló nemzeti magatartás ellenére a nemzetiségiek hűtlen kígyóként „méregfogakkal támadnak ellenünk", szét akarják tépni Szent István palástját, osztozkodni akarnak a haza szent göröngyein. Ellenük jön létre az FKE, „amely a magyar nyelv terjesztését s a magyar állameszme iránt való hűség és ragaszkodás érzelmének ápolását és fejlesztését tűzte ki feladatául." Az alapító bizottság összetétele szemléletesen mutatja be, kiket kívánt elsősorban maga mögé sorakoztatni ez a társaság, és általában milyen társadalmi réteget tudtak maguk köré szervezni a megyei nemzetiség-ellenes mozgalmak. Van közöttük országgyűlési képviselő, a majdani főispán Török Zoltán, tanítók és lelkészek: Ambrus Mór gimnáziumi tanár, Holes Danó lelkész, Miessl Zsigmond gácsi plébános, városi polgárok és iparosok, kereskedők, tisztviselők: Laszly István városi tanácsos, Busbak Ádám kereskedő, Pokorny Gusztáv polgármester, Draskóczy Zsigmond ügyvéd, Wagner Sándor városi tanácsos, Draskóczy Ede főjegyző. S ott van az alapítók között Kosztka Tivadar is. Január első napjaitól megindult az igazi szervező tevékenység, hiszen minden jogi előírásnak meg kellett felelni. Néha olyan érzésünk van, hogy nagyobb kedvüket lelték az egyesületesdiben, mint annak valóságos működtetésében. Január 2-án megalakult a szervező bizottság, melynek elnöke Török Zoltán lett, jegyzője Szondy János, pénztáros Belágh Lajos. Ez a bizottság létrehozott egy másik bizottságot, amelynek az volt a feladata, hogy összeállítsa az alapszabályt. Ez a második bizottság január 6-án ült össze s megbeszélésein részt vett Kosztka Tivadar is. Másfél hónap múlva, február 21-én tartották meg az első nagy összejövetelt, az 263