Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Néprajz - Zólyomi József: Nógrád megyei szlovákok népviselete

A 18—19. századi szlovák viselet megismeréséhez sok adatot szolgáltatnak a paraszti hagyatéki leltárak, kárbecslések, lopások, rablások körülményeit vizsgáló peres iratok. Csesztve községben, ahol szlovákok is éltek, 1726-ban huszonhárom paraszti porta pusztult el a tűzvész következtében. A tűz martalékává vált lakóházakról, azok berendezési tárgyairól, a gazdálkodási eszközökről részletes leltárak készültek. A kimutatások természetesen az elégett ruhadarabok nevét és számát is közlik. Palenyik Jakab féltelkes jobbágy házában egy mazolány szoknya, két pár csizma, egy új szűrdolmány, egy pár nadrág, egy süveg, dolmánynak való posztó, bocskornak való bőr, hat pár fehér ruha (ing, gatya), két új kék nadrág égett meg. Csiernij György kárlistáján két új szűr, két darab kék nadrág, egy dolmány, egy új mente, nyolc pár fehér ruha, két bocskornak való bőr, két pár új asszonynak való csizma szerepel. A többi csesztvei háztartások összeírásaiban, a fentebb már említett ruhadarabokon kívül az alábbiak olvashatók még: két új rása szoknya, három ködmön, egy zöld szoknya, új aba mente, két mazolány szoknya, egy asszonynak való ködmön, öt szél szoknya, egy bőrnadrág, férfinak való mente, tót saru, egy talléros öv, egy négyforintos fehér mente, egy új hatforintos rása szoknya, három darab gyolcs ing, gyolcs kötény, féling. Egy másik szlovák községben, Nőtincsen, tizenöt ház égett meg 1735-ben. Pálinkás István egésztelkes jobbágy kárlistáján az alábbi ruhadarabok szerepelnek: szűr kankó, új kék dolmány, leánynak való új csizma, két pár vászon ruha, új szűrkankó, új saru, új süveg, kék színű nadrág, gyolcs kötény, veres süveg, egy pár bakancs, három pár férfi csizma, fél rása szoknya, hosszú szűr, egy pár asszonynak való új csizma, ködmön, mente, pántlikás párta. Más háztartások ruhatárában megtalálhatjuk a récével díszített gyolcs kötényt, a 4 rőfből álló fejre való fátyolt, a vászon és gyolcs ingvállat, a selyem kendőt, az ezüst gyűrűt, a pántlikát.

5 Az öltözködésre, mint fent említettük, sok adatot őriznek a peres iratok. Egy szügyi tanú 1783-ban tett vallomásából megtudhatjuk, hogy milyen színű süveget hordtak. A tanú elmondotta, hogy a helyi földbirtokos az egyik jobbágyot megverte pálcával. A veréstől a jobbág}*- „vállaközt olyan fekete volt, mint a süveg".

6 Horváth Mihály bokori jobbágytól egy pár új szattyánbőrből készült csizmát loptak el 1770ben.

7 ősagárdon két kankót, egy szűrt, egy pár csizmát, egy csuhát és egy rövid kankót loptak el a házból 1771-ben.

8 Egy szügyi asszonynak 1772-ben ellopták főkötőjét, keszkenőjét, nyakra való galárisát (gyöngy).

9 Csesztvén egy 12 éves kislányról letépték pendelet 1777-ben.

10 Nógrádsápon az egyik gazda házából az alábbiakat lopták el 1781-ben: egy pár asszonynak való sárga csizmát, egy síkos szoknyát, két pruszlikot, amelyek közül az egyik zöld, a másik kék színű volt, egy karton és egy kék virágos kötényt, egy fehér kendőt, egy hosszú inget, egy gyolcs félinget.

11 Tanú vallomásából tudjuk, hogy az egyik nőtincsi jobbágy házából, 1792-ben, egy asszonynak való hoszszú inget, egy zöld selyem kivarrott, kendőt, egy félselyem kendőtvittek el a tolvajok.

12 Lipták András szügyi gazda feleségétől három asszonynak való mentét, két új csizmát loptak el 1796-ban.

13 Márkházán a tolvaj ingének kötőjén függött a lakat kulcsa 1841ben.

14 A végrendeletek, hagyatéki leltárak is értékes viselettörténeti adatokat tartalmaznak. Ennek szemléltetésére az alábbiakban Brezonszky István egyházasdengelegi szlovák jobbágy 1848-ban készült hagyatéki leltárában található viseleti adatokat közöljük: prémes posztó mente, kis ködmön, 3 kötény, ujjas ködmön, főkötő, egy fekete pamukos nagyobb kendő, egy kék-sárga virágos kendő, egy kék, sárga és veres színű kendő, egy tarka, téli nagyobb kendő, egy téli veres, fekete nagy kockájú kendő szőrből, egy közönséges sárga virágú nyakkendő, egy téli virágos pamut nagykendő, két 27