Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)
Tanulmányok - Történelem - Prakfalvi Endre: A „Rákosi bástya”. Egy meg nem valósult építészeti mű Salgótarjánban
lentősége a hasznossággal éppen fordítva arányos." A tornyok nagyrészt jelentésük és eszmei funkciójuk miatt épülnek. 26 Mumford 26 nyomán a toronyépítés történetileg megragadható legrégibb példáit a paleolitikum és a neolitikum kultúrájának határán kialakuló város ül. fellegvár építéshez kapcsolhatjuk, 27 aholis a hatalom és tudás monopóliuma először alakult ki. 28 A város 29 , amely „kezdetben a világmindenséget tükrözte" és eszközként szolgált az égnek a földre való lehozatalára, idővel „jelképévé vált mindannak, ami lehetséges". 30 „Eredeti alkatának" szerves része volt az utópia, mivel először egy ideál 31 kivetítésének alakját öltötte . . ." fel. 32 A város új szimbolikus világ volt, egy egész világmindenséget képviselt. A körítőfal első funkciója szakrális jellegű is lehetett, körülhatárolta a temenoszt. 33 A tornyokkal, bástyákkal a hangsúlyozott vertikalitással megjelenő fallal határolt fellegvár monumentális megjelenésében — genezisét tekintve — feltehetően a jelképes funkciók megelőzhették a hadászatit. 34 Az ókori város szerkezetében a „mennyországnak" és az „utópiának" éppenúgy meg volt a helye 35 , miként a középkori város a falakat sem csak katonai objektumnak, hanem jelképnek is tekintette, mint a templomtornyokat. 36 A középkor a Reveláció alapján (jelenések 21.1—27) a „Mennyei város"-t, a „Mennyei Jeruzsálem"-et fallal, tornyokkal és kapukkal határoltnak látta és a pars pro totó elve alapján egyetlen torony is felidézhette ezt az értelmet. 37 Honorius Augustodunensis is az „a terrenis ad coelestia" 38 kapcsolat fenntartásának eszközeként ír a tornyokról a 12. sz. első harmadában. A trecento második felében C. Salutati „sideras turres"-ról ír 39 Firenze nagyságát dicsőítve. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a világítótorony 40 , mint szimbolikus építészeti forma jelentését sem, ami azt a „mennyei kikötőt" jelképezi, amely felé az emberi lélek törekszik. A középkori Magyarország vonatkozásában meg kell említeni Zsigmond budai Friss palotájához tartozó címertornyot, amely jelvényt" mutató-viselő", államhatalmi funkciókat is betöltött és a diósgyőri várat négysarok-tornyos szabályos formájával (típusának legpregnánsabb hazai példája) amelyekben a heraldikus jelleg domborodik ki. 41 (Rövid ideig a királyi rezideálás helye is volt.) Az erőteljes vertikalitással megjelenő középkori város ez a „merőben középkori alakzat ... a szúrós városi tűpárna" a város önállóságra való törekvésének is kifejezője, 42 „kerete". Pardigmatikus Ambrogio Lorenzettinak Sienaban a Pal. Publicoban festett „A jó Kormányzás hatása a városi életre" freskója (1338—40) az architecturális „keret" és sokkal inkább a falakon belül játszódó „Élet"-re vonatkozóan. Ahol is a hatalom pozitív gyakorlás (az allegorikus figurák által megfelelően intencionálva és garantálva) révén közösség és egyén anyagi ós szellemi felvirágzásának talán nem utópisztikus „Idea"-ja fogalmazódott meg. 43 A barokkban megjelenő „irányított látás" építészeti vonatkozásában itt most csak megemlítjük a „Belvedere"-k mintáit. Eklatáns hazai példája Fertőd Esterházy-kastély a parkkal összehangolva. Fontos összekötőláncszem a toronyépítés gondolatában a 20. sz. felé Boullée 44 : „A nép hálájának emlékműve" (pl.) amely terv ugyan nem maradt ránk, de minden bizonnyal hangsúlyozottan vertikális megjelenésű lehetett. Érdemes idézni: „Ha feltételezem egy fogékony és nagylelkű nemzet létét, amelynek vezető emberi csakugyan méltók a haza védőistenei elnevezésre, bizonyára azt is gyaníthatom, hogy ez a nemzet kézzel fogható tanújelekkel buzgólkodik a jótevői iránt érzett szeretet és hála kimutatásán. Merészen kijelenthetem, hogy érzéseit az utókorban is tanúbizonyságul szolgáló emlékmű által örökítené meg." 46
