Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Prakfalvi Endre: A „Rákosi bástya”. Egy meg nem valósult építészeti mű Salgótarjánban

Ezen a rajzon még jobban megfigyelhető, hogy az árkádos lábazat nem függőlegesen fut le a talajszintig, hanem kissé kitámaszt, s így statikailag és vizuálisan is stabil alépítményként jelenik meg. A hátsó félhengerrel záródó függelékrésznek (teljes hossza 5 m) a hasábbal összekötő egyenes szakaszán 3 nagyobb, a két felső szinten erkélyes ablaknyílásokat találunk, a terasz szintjén pedig a bejárat látható, melyhez a „felvezetendő kocsiút" nyomvonala fut. (vö. alaprajz) A felső teraszon magasodó kis nyolcszögű építmény — magassága 4 m — párkánya egyszintben húzódik a hengeres torony jellegű épületrész szintén konzolos zárópárkányával. Innen indul a kúpalakú toronysisak, melynek metszetben való ábrázolása is mutatja, hogy egy nagyméretű zászló megtartásának funkcióját is betölti. A félhenger középvonalában — a csúcs felé — három szinten ablaknyílásokat látunk, az általuk jelzett szintek nem igazodnak a főépület szintjeihez. Nagy valószínűséggel megállapítható, hogy ez az épületrész a lépcsőház szerepét látta volna el. A főépületrész belső térszerveződéséről semmilyen támpont sem áll rendelkezésünkre. A koronázó „kisbástya" egy 3,5 m magas ötágú csillagot hordoz. Az egész építmény legnagyobb magassága a homlokzati főtengelyben 25 m. A tervező A tervet szignáló Kilczer Béla színes-változatos életpályát futott be. Különösen építői munkássága nincs még feldolgozva.

2 1897-ben született Budapesten. Elemi iskoláit az 1903—1907 tanévekben végzi, 1907-11 között pedig a budapesti ágoston hitv. evangélikus főgimnázium diákja (fasori ev. gimn.). 1912-ben a székesfővárosi iparrajz-iskola nyilvános rajztanfolyamának első osztályát fejezte be jeles eredménnyel. (Mértan, mértanirajz, ékítményrajz, domborműrajz stb. voltak a tantárgyak.) 1911—14 között Szuchy János építőmesternél kőművestanonc ; jeles, jó minősítésekkel. 1912—16; a Budapesti Magyar Királyi Felső Építőipariskola „rendes szakosztályát" végezve szerez végbizonyítványt 1917. július 25-én, amely kőmíves kőfaragó és ácsmesterség önálló végzésére jogosít. Tanulmányi előmenetelét jelzi, hogy 1915. július 10-i keltezéssel tanára Foerk Ernő csoportvezetőként megbízza Kilczer Bélát, hogy Budapest építészettörténeti szempontból értékes építményeiről „fölvételeket készítsen".

8 1920. január 20-án „az építőmesteri teendők önálló teljesítésére és vezetésére képesítettnek" találta az építőmesteri képzettség megvizsgálására szervezett bizottság. 1921-től dolgozik Salgótarjánban, a Salgó-Tarjáni Kőszénbánya R. T. alkalmazásában. 1924. január 1-i érvénnyel nevezi ki építésszé id. Chorin Ferenc elnök-vezérigazgató. 1927-től önállósítja magát. Mint építész-vállalkozó közreműködik a vízválasztói erőműközpont; a vasötvözetgyár bővítési és építési munkálataiban. Felépíti a város első emeletes bérházát is 1940-ig.* Virilis jogon tagja a képviselőtestületnek és tagja az alkalmazott építészek szövetségének is. 1945. január 2-án a város 3. polgármesterévé nevezik ki — a kommunista pártvezetés javaslatára — január 9-ón veszik fel az MKP-ba. 1945. július 13-án a tisztségéről „lemondott—leváltották".

6 A társadalmi gyakorlatban, a politikában érvényesülő felfogását — Horváth 382