Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Prakfalvi Endre: A „Rákosi bástya”. Egy meg nem valósult építészeti mű Salgótarjánban

István szerint, a polgármesteri hivatalról való leköszönő beszéde tükrözte: „ennek alapmotívuma volt a polgári demokrácia eszméjével és politikai gyakorlatával a lehető legteljesebb azonosulás." Űgy értékeli, hogy Kilczer politikai bukását közte és a párt közötti világnézeti ellentét, ill. a polgármesteri hivatalnak „független vezetői státuszként, pártokon felüliként" való felfogása eredményezte.

6 1946. augusztus 27-i keltezésű, a Központi Vezetőségnek címzett levelében kezdeményezi a pártból való kilépését „a tagok sorából való törlését". Mint írja; „az ideális szocialista elvek megvalósulásáért, mint párton kívülálló igyekszem . . . harcolni".

7 A későbbiekben már nem tölt be közéleti funkciókat 1948 végétől különböző építési vállalatok — irodák — alkalmazottja. 1952-ben a miskolci tervezőiroda salgótarjáni csoportjának vezetője; ipari épületrekonstrukciós és bővítési munkákat (pl. az üveggyár) végez elsősorban.

8 „Minden társadalom, mely létrehoz egy gazdasági és politikai rendet, létrehoz ugyanakkor egy figuratívat is és minden keletkező társadalom az intézményeivel együtt kikovácsol magának fogalmakat, képeket és látványosságokat is " Pierre Francastel A terv keletkezésének körülményei Rákosi Mátyás 1952. március 9-én volt 60 éves. A Szabad Nógrád — az MDP Nógrád megyei Pártbizottságának lapja — január 13-án címoldalon jelenti, hogy „megyénk üzemeinek kommunistái méltón készülnek Rákosi elvtárs 60. születésnapjának megünneplésére " A febr. 16-i szám szintén címoldalon hozza a Rákosi elvtársnak tett „fogadalmak" teljesítéséről szóló „jelentés"-t. A február 27-i számban terjedelmes cikk jelenik meg arról, hogy „Rákosi elvtárs védte meg 1919-ben Salgótarjánt." 1919. májusában megszervezte a Tanácsköztársaság egyetlen szénmedencéjének védelmét „mindenütt feltűnt" és a „roham amelyet vezetett eredményes volt" és mindezek mellett még a „szénbányászatot is fellendítette."

9 Ugyanitt aláírás nélkül jelent meg egy cikk: Hogyan építsük fel Salgótarjánt ?

10 Március elsején hozzászólást közölt a lap a fent említett cikkhez „Építsünk kilátót a Pécskőn" címmel. Az építmény turisztikai tömegsport célokat szolgálna, elkészültével „sok dolgozó kívánsága teljesülne."

11 A március 8-i lap Rákosi portréjával jelent meg és tudósít arról, hogy Salgótarján dolgozói emléktáblát állítottak Rákosi Mátyás 1919-es tevékenységének emlékére. Vasárnap (9-én) pedig zenés felvonulás lesz a Salgótarján-Vadaskert pusztánál levő tölgyfához

12

, ahol felavatják azt az emléktáblát, amelyet Rákosi elvtárs 1919-es „ittlétének (Dasein) ós lelkesítő beszédének emlékére" készítettek a város dolgozói. (A Szabad Nógrádban több említés a kilátóról vagy bástyáról nem esik.) Kilczer Béla 1952. évi zsebnaptárából

13 a következőket tudjuk meg. Március 11:: „Kudelának

14 l:5000-es elvi-rendezési eszmei terv átadva". 383