Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Prakfalvi Endre: A „Rákosi bástya”. Egy meg nem valósult építészeti mű Salgótarjánban

XIV. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1988 TÖRTÉNELEM GESCHICHTE A „Rákosi bástya". Egy meg nem valósult építészeti mű Salgótarjánban Prakfalvi Endre ,,Hazánk nem rés hanem erős bástya a béke frontján" (R. M. 1946.) A terv A tervvázlat

1 az ún. „Rákosi-bástya" két nézeti rajzát, alaprajzát egy „látószögek a városból" és a Pécskő csúcs szintvonalas térképé tartalmazza. Salgótarján város É—D-i irányban fekszik a Meszeshegy és a Pécskő vulkáni kúpja között. Az előző Ny-ról az utóbbi K-ről határolja. (Tengerszint feletti magassága 545 m) A terv szerint a „bástya" az ún. „Tisztás-lejtőn" a 497 és az 503 m-en húzódó magassági szintvonalak által határolt területen — a városból jól látható exponált helyen — épült volna, a csúcstól délre a Pécskő Ny-i oldalán. A „bástya" komplex formát mutat. A terep lejtéséhez igazodva egy mintegy 230°-os körívű árkádos alépítményen nyolcszög alaprajzú, három szintes felépítmény magasodik, tetőteraszán az alapformát ismétlő kis koronázórésszel. A hegycsúcs felé eső (hátsó) traktuson félkörívesen záródó függelék épületrészt találunk. A város felőli homlokzat. M = 1:100 A fénymásolat gyenge minősége miatt nehezen dönthető el, hogy az alépítmény árkádjai egy belső köríves folyósóra nyílnak, vagy ívesen záródó falfülkéket kereteznek. Ebben a vonatkozásban az alaprajzi metszet sem ad eligazítást, mert annak felvétele a terasz szintjén történt. A középső árkád magassága 4,7 m, szélessége 2,7 m. A terasz szintje ezen legmagasabb árkádnyílás tengelyében 6 m magasságban fekszik. Ebben a szakaszban 5 lépcsőn jutunk egy bejárathoz. (Ez a lépcsős megoldás azt sugallja, hogy a többi árkád is falfülkékre nyílik.) Az árkádok kváder kére telest kaptak, egyébként a precízen kivitelezett rajz (amennyire a fénymásolat alapján megítélhető) tanúsága szerint vegyes falazású lett volna az építmény. A mintegy 10 m széles köríves terasz konzolokra támaszkodó párkányon fekszik. A mellvéd 1,2 m magas kő és csőpárral átkötött szakaszokból áll. Hasonlóképpen ismétlődik meg a nyolcszögü építmény tetejét lezárva. Ez a három szintes hasáb lizénákkal tagolt, szintén vegyes falazású. A 8. oldalt leszámítva minden oldalszakaszon két-két egyszerű téglány alakú ablakot találunk, közöttük húzódnak a mélyített lizénák. A főtengelyben itt is bejáratot terveztek. A nyolcszög oldalai 5—5 m szélesek, magassága 10,5 m. A déli út felőli homlokzat M = 1:100 '•'.''.•• 381