Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)
Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Adalékok a Szociáldemokrata Párt Nógrád megyei szervezeteinek tevékenységéhez 1920–1944
A salgótarjáni vezetőképző tanfolyam beosztása a következő : dec. 19. Kruppa Rezső: A szakszervezeti mozgalom kialakulása és története, párhuzamosan a magyar gazdasági élet kialakulásával. jan. 2. Hubay János: Iparfejlődés és szociálpolitika. jan. 9. Weber Mihály: A munkásmozgalom felépítése és gyakorlati problémái. jan. 16. Zuschlag Vilmos: Magyar közigazgatás. jan. 23. Szekeres Sándor: A modern szocializmus elmélete — Elméleti és gyakorlati közgazdaságtan. jan. 30. Kéthly Anna: A szociáldemokrata párt programjának magyarázata. febr. 6. Ünnepélyes berekesztés. Az egyes előadások a megjelölt napokon (mindig vasárnap) d. e. 9—11 és d. u. 4—6 óráig lesznek. Délelőtt és délután ugyanazt az anyagot adják elő, azért, hogy a schichtben (műszakban — V. I.) dolgozó elvtársak közül, aki ráér délelőtt, aki nem, az délután látogathassa a vezetőképző tanfolyamot. Meg vagyunk győződve arról, hogy a vezetőképző tanfolyamnak a mozgalomra és a jövő nagy feladatainak szempontjából nagy eredménye lesz." 161 A tanfolyam szervezéséről szóló dokumentumot nem leltünk fel. A kommunista párt központi bizottsága az antifasiszta függetlenségi harc, az ellenállási mozgalom kibontakoztatása, a közvélemény, a dolgozók tömegei háború ellenes szellemének ébrentartása és eredményes akciók szervezése céljából 1943 június elején úgy határozott, hogy ennek érdekében szükségessé válik a párt nevének megváltoztatása. A kommunista párt július elején a Békepárt nevet vette fel. 182 Hosszas előkészítő munka után 1943 végén létrejött a Békepárt Központi Bányászbizottsága, mely irányította a kommunista bányászcsoportokat és új bányászszervezetek létrehozásán munkálkodott. A Békepárt bányászszervezetei hamarosan kiépültek a salgótarjáni iparvidéken is. A Békepárt és Központi Bányászbizottsága Nógrád megyében az alábbi településekkel tartott kapcsolatot, ahová röpiratait is eljuttatta: Salgótarján, Cered, Homokterenye, Nádújfalu, Mátranovák, Nemti, Pogony, Barna, Kisterenye, Somoskőújfalu, Zagyvaróna, mint bányásztelepülések és Drégelypalánk, Egyházasdengeleg, Terény, Csesztve, Pásztó, Mohóra, Szanda, Magyarnándor, Galgaguta, Szügy, Diósjenő, Rimoc, Ecseg, Erdőkürt, Kalló mint részben építőmunkáslakta települések, részben mezőgazdasági jellegű községek. Ez utóbbi településeken belül gyakorta a gazdakör, a társaskör, a dalkör, az olvasóegylet, illetve olvasókör volt kapcsolatban a Békepárttal. 163 A salgótarjáni rendőrkapitányság is észlelte az újabb politikai szervezkedés jelenlétét s 1944. február 3-án kelt jelentésében azt jelzi, hogy „A politikai szervezkedés a szociáldemokrata párt részéről nem erősbödött. A nyilaskeresztes párt csak tengődik. Ugyanakkor erősnek mondható a szociáldemokrata párt égisze alatt álló bányászés vas- és fémmunkás-szakszervezeti helyi csoportok szervezkedése, mely különösen a környékbeli falvakban tapasztalható." 164 1944. március 19-én a németek megszállták Magyarországot. A munkásmozgalom újabb megpróbáltatás elé került. Március 26-án betiltották a Szociáldemokrata Pártot és a Népszavát. A salgótarjáni pártszervezet betiltásáról a rendőrség 1944. április 7-i jelentése számolt be. „ . . . március hó folyamán a Szociáldemokrata Párt 374