Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Adalékok a Szociáldemokrata Párt Nógrád megyei szervezeteinek tevékenységéhez 1920–1944

resszuson is voltak a fenti községekből kiküldöttek. A fenti két község szociáldemokrata szervezetei akkor már erősek voltak, de elhallgattak, mivel néhány embert közülük az internálótáborba elvittek. Most újból kezdik a földalatti suttogó szervezkedést. Azzal gyűjtik a pártba a tagokat, hogy győzelem esetén — értve alatta az orosz győzelmet — csak az fog kenyeret kapni, aki a szakszervezetüknek tagja. Ez a két község esetleg veszélyes lehet az egész salgótarjáni szénmedencére, ahol valószínűleg folyik a propaganda mindenütt, de eddig felderíteni nem lehetett. Szükséges volna alapos megfigyelés alatt tartani az embereket és azokat, akikről kiderül, hogy legkisebb mértékben támogatják ezeket, máris internálni kellene."

166 A Vitézi Szék — mint e jelentésből kiviláglik — nem tett különbséget a szociáldemokrata párt, illetve szakszervezet között, a kettőt a munkásmozgalom egy szervének tekintette. Ezt támasztja alá a salgótarjáni rendőrkapitány 1943 augusztus havi jelentése is. ,,A szociáldemokrata alapon álló szervezkedés nagy méreteket öltött. Beszélik, hogy képviselőválasztások is lesznek, mely esetre Kruppa Rezső, a Vas- és Fémmunkások Lapjának a szerkesztője lesz a jelöltjük . . . Nevezett már látogatja is a bányamedencét." A jelentés többek között arról is szól, hogy sok nyilaskeresztes párttag átlépett a szociáldemokrata pártba. Nagy látogatottságról ejt szót a jelentés az augusztus 29-én megrendezett bányászszakszervezeti helyi csoport éves közgyűlésén. Míg az előző években 40—60 fő vett részt ezeken, addig most mintegy 250 résztvevője volt a közgyűlésnek.

156 Az 1943 szeptemberi rendőrségi jelentés szerint a szociáldemokrata párt szervezkedése nagy méreteket ölt, a régi tagok is visszatérnek, „mert a jövőt demokratikus színben látják kibontakozni. Nem kétséges, hogy soraikban sok kommunista is helyet foglal, amely körülmény veszedelmeket rejt magában." A szociáldemokrata és a velük szimpatizáns munkásság körében az önzetlen hazaszeretet, áldozatkészség, lelkesedés ismeretlen fogalmak — írta a rendőrkapitány.

167 A nyilaskeresztes párt csökkenő salgótarjáni tagsága a párt országos vezetőjét arra késztethette, hogy látogatást tegyen az iparnmedece székhelyén. 1943. szeptember 12-én Szálasi Ferenc Salgótarjánban csekély hallgatóság előtt — mintegy 40 fő jelenlétében fejtette ki nézeteit a háborúról, a kormány szerepéről.

168 Az 1943. október havi rendőrségi jelentés rámutat arra, hogy „A szociáldemokrata párt külön szervezkedést nem folytat. Ennek okát az képezi, hogy a szociáldemokrata párt működését a kormány máról hónapra betilthatja ..." A szakszervezetek működésének betiltása vagyonjogi kérdéseket is felvet.

159 A szociáldemokrata párt központi vezetősége 1943 november elején röplapot adott ki, melyben közli, hogy november 15-től december 15-ig Agitációs Hónapot tart, mely elsősorban a szervezeten kívül állók felé irányul. Hirdeti, hogy a háború után új világrend lesz s az átalakulásnál az SZDP nem akar csak segéderő lenni, hanem létszámánál és a termelésben elfoglalt helyénél fogva tényező, elsősorban politikai vonatkozásban.

160 A párt titkársága készülve a jövő nagy feladataira, vezetőképző tanfolyamok szervezését határozta el. E tanfolyamok sorában Salgótarjánnak is szerepet szántak, azaz itt is szerettek volna tanfolyamot indítani. A tanfolyam célja, mint írták, ,, . . . hogy a vezető elvtársak tájékozottságát növeljük és bennük érdeklődést keltsünk a további tanulásra, mert a munkásmozgalom feladatai a jövőben óriási módon megnőnek és ezekre a feladatokra már most fel kell készülnünk. Fontosnak tartjuk — írta Mónus Illés, hogy ezen a vezetőképző tanfolyamon a fiatalabb elvtársak is (30—40 éves korúak) részt vegyenek. 373