Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Adalékok a Szociáldemokrata Párt Nógrád megyei szervezeteinek tevékenységéhez 1920–1944

Az őszi sztrájk alkalmábal a szociáldemokrata párt — amennyiben egyáltalán tényező volt — nem vállalta a sztrájkot. . ."

ш Egy másik jelentés arról szól, hogy a párton kívüli munkások nagy érdeklődéssel kísérik a nyilaskeresztes agitációt, „egyedül a szociáldemokrata alapon álló bányamunkások helyezkednek szembe a nyilas, ill. sztrájkagitációval".

148 A rendőrség 1941. augusztusi helyzetjelentése szerint a salgótarjáni és környékbeli „munkásság nagyobb része a nyilaskeresztes párt, kisebb része pedig a szociáldemokrata párt tagja, míg egy jelentéktelenebb töredék beszervezetten . . ,"

149 Ebben a jelentésben már nincs szó arról, hogy a munkásság egy jelentős része a Magyar Elet Pártja tagja lenne. A rendőrség besúgói hálózata 1941. augusztus 11-én jelentette, hogy „Salgótarjánban Kivovics Jenő és Farkas Péter paprikás kommunista agitációt folytatnak és hirdetik, hogy az orosz eszmét legyőzni nem lehet s a szovjet győzni fog". Jánossy Ödön Salgótarján rendőrkapitánya ezzel kapcsolatban jelentette a belügyminiszternek, hogy Kivovics Jenő az SZDP elnöke volt éveken keresztül, de kommunista agitációt nem folytatott, az orosz eszme győzelmét sem hirdette. Mint baloldali egyén megfigyelés alatt állott és novemberben rendőri felügyelet alá helyezték. Farkas Péternél gyanú merült fel, hogy az oroszokat dicsőíti, ezért augusztusban internáltatta és jelenleg is Kistarcsán van az internálótáborban.

160 A belügyminiszternek havonta küldött rendőrségi helyzetjelentések a szociáldemokraták szervezkedéséről, mozgolódásáról szinte havonként más-más képet mutatnak. 1942 szeptemberében a rendőrkapitány úgy ítéli meg a helyzetet, hogy,, . . . a szociáldemokrata alapon működő bányászok újabb szervezkedési mozgalmat kezdenek. Egyébként a többi politikai párt szervezkedése nem haladja meg a szokásos kereteket. . ."

m A november havi jelentés a munkásság hangulatáról szól. „A munkahelyeken folyó beszélgetések leginkább azzal a megállapítással zárulnak, hogy a jelenlegi háború csak forradalommal végződhetik ..." A jelentés ugyanakkor megjegyzi, hogy nem csak a szociáldemokrata alapon álló, vagy szervezetlen munkások között hallani ilyen megnyilatkozásokat, hanem a nyilaspárti munkások körében is.

152 A december havi rendőrségi jelentés már arról szól, hogy ,, . . . a politikai pártok szervezkedése gyenge tendenciát mutatott. Úgy a nyilaskeresztes, mint a szociáldemokratapárt hivatalosan csak tengődik. A szociáldemokrata párt budapesti központja állandóan csak korholja a helyi vezetőséget, mert az nem tud eredményt felmutatni. . ,"

153 Hogy ebben az időben kik a pártszervezet vezetői, arra vonatkozóan levéltári forrás nem áll rendelkezésünkre. Németh titkárt 1940-ben lemondatták, Kivovics elnököt rendőri felügyelet alá helyezték, Marék, Neuschl kommunista politikát folytattak, a korább vezetőség többi tagjának politikai állásfoglalása ismeretlen. A rendőrkapitány 1943 március havi helyzetjelentése már arról szól, hogy „ . . . A szociáldemokrata párt éledezik és főleg a falvakban szervezkedik. Úgy a nyilaskeresztes, mint a szociáldemokrata párt úgyszólván elvesztette az ifjúságot. Ugyanis ezeket leginkább a sport és a tánc köti le ..." Az áprilisi jelentésben viszont azt olvashatjuk, hogy „ . . . A nyilaskeresztes és a szociáldemokrata párt szervezkedése gyenge keretek között mozog, mindamellett a szociáldemokraták soraiban nagyobb élénkség uralkodik — főleg a környékbeli községekben."

154 1943. augusztus 3-án Nógrád Vármegyei Vitézi Széke jelentése alapján az Országos Vitézi Szék jelentette a belügyminiszternek az alábbiakat: „Salgótarjáni járás jelenti, hogy a szociáldemokraták újból szervezkednek. Kazár és Vizslás községekben a hadüzenet alkalmával Budapesten megtartott szociáldemokrata kong372