Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Adalékok a Szociáldemokrata Párt Nógrád megyei szervezeteinek tevékenységéhez 1920–1944

rata képviselőtestületi tag volt Salgótarjánban, akkor az 1938-as választások kapcsán csak azt állapíthatjuk meg, hogy a helyi szociáldemokrata vezetés még azt a lehetőséget is eljátszotta a választásoktól való visszavonulásával, hogy a munkásságot csak jelképesen is képviselje a végrehajtó helyi hatalomban. A párt szervezési és agitációs tevékenysége, mint a pártmunka hagyományos eleme ismét fellángolt annak hatására, hogy a bányamunkások között a rosszabbodott munkahelyi és életviszonyok elkeseredésre adtak okot. A rendőrség tudni véli, hogy Németh és Princz járják a környéket, a munkásokat összetartásra buzdítják, bérmozgalomra, sztrájkra és a szociáldemokrata pártba való belépésre ösztönzik. Karancsaljára, Bocsárlapujtőre várják Jelinek Ferencet, aki panasznapot és titkos gyűlést szándékozik tartani.

143 1939. január 29-én a Magyarországi Szociáldemokrata Párt XXXII. kongreszszusán megváltoztatták a párt nevét, elhagyták az internacionalizmusra utaló Magyarországi jelzőt s a párt hivatalos neve Szociáldemokrata Párt lett. 1939-ben a felvidék visszacsatolása után két hónappal nemzetgyűlési képviselői választások zajlottak le. Nógrád megyében a korteshadjárat, a választási propaganda április 22-től május 29-ig tartott. Salgótarján egyéni országgyűlési választókerület volt. A Szociáldemokrata Párt a sorozatos vereségek után Salgótarjánban nem indult a választásokon. A Magyar Élet Pártja Mocsáry Ödönt, a Nyilaskeresztes Párt Borsody Gyulát, a pártonkívüliek dr. Knob Sándort indították a választásokon. A helyi jobboldali sajtó a kampány idején annak a véleményének adott hangot, hogy ,, . . . nem nehéz megjósolni, hogy az új országgyűlésbe a levitézlett liberális demokrata és a szociáldemokrata elvek képviselőinek legfeljebb csak maradékai kerülnek vissza és a képviselőház tagjainak óriási többsége jobboldali lesz."

144 A választási propagandával egyaránt jelen volt az elégedetlenség levezetésére szolgáló szociális demagógia, a reformok ígérete, a nacionalizmus és a kemény kéz politikája. A korteshadjáratot néhány kellemetlen incidens zavarta meg. Baglyasalján pl. „abban a pillanatban, amikor Légrády Ferenc a MÉP kerületi vezetője a MÉP eszméjéről kezdett beszélni, a bányatársulat villanyszolgáltatása megszűnt, úgy hogy a világítás, valamint a mikrofon működése elmaradt". Minden valószínűség szerint baloldali elemek akciója volt a gyűlés megzavarása.

145 A jobboldal nagyarányú győzelméhez (Mocsáry Ödön MÉP 5520, Borsody Gyula nyilaspárt 3744 szavazat) hozzájárult az is, hogy a választási névjegyzékekből tömegesen hagyták ki a baloldaliakat, ugyanakkor a párt sem használta ki agitációs lehetőségeit. 1939. május 17-én felfüggesztették a szakszervezetek önkormányzatát, miniszteri biztosok kerültek a szakszervezetek országos szövetségei élére és anyagi helyzetüket felülvizsgálták. Mindezekkel a támadásokkal az volt a cél, hogy lehetetlen helyzetbe hozzák a szociáldemokrata pártot, hogy a választásokon kudarcot szenvedjen és a szakszervezeteket feloszlathassák. A párt- és a szakszervezeti helyiségek különválasztására hivatalosan rendelkeztek 1939 nyarán A szakszervezeti helyiségekben pártpolitikai tevékenységet nem folytathattak. Ez is provokáció volt arra, hogy azt megszegve — mivel külön párthelyiség általában nem volt — a szociáldemokrata pártot betilthassák. Salgótarjánban e rendelet nyilvánosságra hozatalát megelőzően néhány évvel már tiltották a szakszervezeti helyiségek pártcélokra történő igénybevételét. Az 1930-as évek végére, az 1940-es évek elejére a salgótarjáni iparmedencében is teljesen visszaesett a szociáldemokrata munkásmozgalom. A mozgalmat felszámoló illetve visszaszorító országos tényezőkön kívül a helyi motívumok sem hagyhatók 370