Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Adalékok a Szociáldemokrata Párt Nógrád megyei szervezeteinek tevékenységéhez 1920–1944

ismét lesznek felmondások. „Az érdekelt munkások és pedig úgy a szociáldemokraták, mint a nemzeti alapon állók (Csóka-féle szervezet — V. I.) elkeseredetten tárgyalják a lehetőségeket. Szociáldemokrata részről olyan kijelentések is történtek, hogy éhségfelvonulással fogják az illetékes tényezők figyelmét magukra vonni. 2000—3000 munkás felvonulása útján gondolják ezt megvalósítani. . . Újabban úgy a szociáldemokraták, mint a nemzeti alapon álló szervezet a kereskedelemügyi miniszter úrhoz szándékoznak küldöttséget meneszteni és sérelmeiket ott feltárni. . ."*» Az 1933. június 6-án kelt jelentés már arról számolt be, hogy „ . . . A szociáldemokrata és a nemzeti alapon megszervezett bányamunkás gazdasági szervezetek az elégedetlen hangulat nyomása alatt, de pártérdekből is különböző utakon keresnek orvoslást a helyzet szanálására. A szociáldemokraták küldöttséget járatnak a vállalatokhoz, a helyi hatóságokhoz. A két szervezet együttes küldöttsége jelent meg április hó 19-én a kereskedelmi miniszter úrnál. A szociáldemokrata munkásság legújabb mozgalma egy nyilvános bányászgyűlés megtartására irányult." (A rendőrkapitány a munkanélküli gyűlés megtartására vonatkozó engedélyt nem adta meg.) „Az utóbbi időben valóságos szervezkedési láz ütötte fel a fejét? A szociáldemokrata párt helyi szervezetének működését a budapesti központ gyengének találta, miértis a helyi titkárt elmozdította és egy budapesti központi egyént fog ide kiküldeni. Ennek főmunkaterve az lesz, hogy a bányamedence falvainak lakosságát betoborozza a szociáldemokrata pártba. Céljait szolgálná a „Község" című szociáldemokrata sajtótermék terjesztése .... A független kisgazda szervezkedés a környékbeli községekben nagy tért hódított. A keresztényszocialista mozgalom és szervezkedés is lábrakapott, különösen pedig a vas- és fémmunkások táborában jelentkezik . . ."

108 A helyi titkár elmozdítására utaló egyéb forrással kutatásaink során nem találkoztunk. Arra vonatkozóan sincs adatunk, hogy Budapestről érkezett volna valaki. Mint a későbbiekből kiderül, Németh Alajos maradt a pártszervezet titkára. 1933—1934-ben a fellendülőben lévő szervezkedésre utalnak a párt által szervezett gyűlések és akciók is. Olyan településen is ad életjelt magáról a pártszervezet, ahol folyamatos szervezeti életről addig nem beszélhetünk. Ilyen a barnai pártszervezet, melynek vezetői — Torják János puti és társai. 1933. augusztus 13-ra, vasárnap délután 3 órára a helyi Hangyaszövetkezet nagytermében gyűlés megtartására vonatkozó kérelmet nyújtottak be a járási főszolgabírói hivatalhoz. A kérelemre az alábbi véghatározatot kapták: „A szabályszerű időben bejelentett nyilvános gyűlés megtartását a 600070/1933. M. E. sz. rendelet értelmében a 6000/ 1922. B. M. sz. rendelet alapján a következő napirenddel engedélyezem. I. Az általános politikai és gazdasági helyzet. II. A szociáldemokrata párt céljai és feladatai. Előadó a Magyarországi Szociáldemokrata Párt központja részéről. A bejelentők felelősséggel tartoznak, hogy a bejelentett közgyűlés tárgysorozata a fennálló alkotmány, közrend és törvények sérelme nélkül fog betartatni. A gyűlésre hatósági-biztosi minőségben Virágh Károly zagyvarónai körjegyzőt küldöm ki. Egyben a közrend és közcsend megóvása végett a ceredi m. kir. csendőrőrsparancsnokságot értesíteni rendelem . . ."

109 1933 júniusában a salgótarjáni pártszervezet vezetősége kérelmet terjesztett az alispán elé „Le a horogkereszttel" с füzet terjesztésére. Az alispán június 27-én az alábbi határozatot küldte meg a szervezetnek. „Az előterjesztett kérelmet az 1914. évi XIV. tvz. 11. paragrafusában gyökerező jogomnál fogva elutasítom. 360