Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Adalékok a Szociáldemokrata Párt Nógrád megyei szervezeteinek tevékenységéhez 1920–1944

kássághoz fűzi, illetve képet ad arról, hogy milyen a kapcsolata a pártvezetőségnek a munkásság tömegeivel. A jelentés beszámol arról, hogy a szociáldemokrata párt salgótarjáni vezetősége a bányamedence munkásai nevében bejelentette a kőszénbánya igazgatóságnak, hogy a munkásság az egész medencében április 7-én félórás munkaszünetet fog tartani. A Hirsch-gyár munkássága szintén közölte a félórás leállást. Egyes helyeken csütörtökön, másutt pénteken hajtották végre a munkaszünetet, teljes szolidaritással. A memorandumokat átnyújtották. Salgótarjánban április 7-én a Munkásotthon előtt egy szakasz rendőr teljesített szolgálatot. Vidéken az utakat elzárták, — 100 lépésenként csendőr állt — hogy a tömegek be ne jussanak a városba. A Munkásotthonba salgótarjáni bányászok és asszonyaik gyülekeztek. A polgármesteri hivatalban 14 fős küldöttség — a párt vezetőségi tagjai, bizalmiak — adta át a memorandumot és Németh Alajos élőszóban adta elő küldetésüket. A polgármesteri hivatalból visszajövet egy pár kereskedő ,,akik velünk éreztek, lehúzták a rolót." Német Alajos a jelentés végén csalódottan jegyzi meg, hogy „A szociáldemokrata párt ettől a demonstrációtól többet várt, sajnos úgy látszik, hogy a munkásság még mindig nem látja elég súlyosnak a helyzetet. A vezetőség megtette a kötelességét." A szociáldemokrata politika eredménytelenségéből a munkásság további szervezkedésében látja a kiutat.

93 A politikai demonstráció lezajlásáról a hatóságok is elküldték jelentésüket a belügyminisztériumba. Ezekből a jelentésekből kiderül az is, hogy a pártnak milyen kevés helyen voltak szervezetei. A jelentések egyike arról számol be, hogy Nagybátonyban is átnyújtották április 7-ón a memorandumot — mindenféle demonstráció nélkül. Rendzavarás nem volt. A tervezett félórás munkaszünet is elmaradt. A munkásság hangulata nyugodt. Salgótarjánban, Somoskőújfaluban, Mátraszőllősön és Nagymaroson adtak át memorandumot, 4—5 tagú küldöttség részvételével. Tüntetés sehol nem volt, rendzavarás nem történt. A megyéből küldött jelentések tulajdonképpen az országos helyzetet tükrözték. Munkabeszüntetés, rendzavarás, tüntetés általában nem volt. Következésképpen a szociáldemokrata pártszervezetek nem váltották be a pártvezetőség által hozzájuk fűzött reményeket.

94 Az egyik rendőrségi jelentés a Kommunisták Magyarországi Pártja szemszögéből értékelte a szociáldemokrata demonstrációval kapcsolatos elképzelést. A szociáldemokrata párt félórás munkaszünetével és monstre deputációjával kapcsolatban megállapítja, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártja is bekapcsolódott a szociáldemokrata kezdeményezésbe, hogy a mozgalmat két irányban használja ki: A néma tüntetést hangossá tegye s bebizonyítsa, hogy az SZDP erőtlen és nem forradalmi szervezet. Mindezzel az volt a célja, hogy a KMP bebizonyítsa, a szociáldemokrata párt nem képes arra, hogy a bolsevikieknek a pártba és a szakszervezetekbe való beférkőzését megakadályozza.

95 1932-ben a szociáldemokrata párt május elsejei ünnepség rendezését tervezte az ország 20 városában, köztük Salgótarjánban is. A szociáldemokrata tervvel egyidőben a rendőrség is megtette közbiztonsági intézkedését, melynek értelmében május 1-én majális bárhol lehet, de kimondottan csak szórakozás céljából. Beszédet, politikai célzatú verset, vagy dalt nem lehet előadni. Felvonulást sem lehet tartani. Végeredményben május 1-én ünnepély lehet, de gyűlést nem engedélyeznek. Ez vonatkozott Salgótarjánra is. A szociáldemokrata párt központi vezetősége, — személyesen Farkas István — teljes egészében elfogadta a belügyminiszteri közbiztonsági intézkedést. Ennek szellemében értesítette a helyi pártszervezet vezetőségét is. Egyben figyelmeztette a vezetőséget, hogy a május 1-i majálist is be kell jelenteni a helyi hatóságnál s ha ezt sem engedélyezik, — bele kell nyugodni. Felvonulást ne tartsanak, 357