Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Adalékok a Szociáldemokrata Párt Nógrád megyei szervezeteinek tevékenységéhez 1920–1944

s az ünnepélyen is fegyelmezett magatartást tanúsítsanak, ne adjanak okot a hatóság beavatkozására. Egyben felhívta a párt vezet őség figyelmét arra is, hogy a bolsevista törekvésekkel szemben fel kell lépni.

96 A belügyminiszteri rendelkezés és a szociáldemokrata párt vezetőségének állásfoglalása e rendelkezéssel kapcsolatban megtette hatását. A vármegye főispánja Balassagyarmatról május 2-án jelentette, hogy május 1-én az egész vármegye területén csend volt.

97 Ugyancsak május 2-án küldte el jelentését a salgótarjáni rendőrkapitány. A jelentésben szerepel, hogy a salgótarjáni pártszervezet engedélyt kórt a május 1-i ünnepség megtartására, melyet megkapott. Az ünnepi beszédet és az öt énekszámot előre bemutatták. Az ünnepi beszédet, — melynek politikai vonatkozása nem volt — Kruppa Rezső központi kiküldött tartotta. Az ünnepi megemlékezés keretében — mely kb. 10 percig tartott — ,,A szónok ostorozta a munkás egyenetlenkedóseket, a sztrájktöréseket, a meghunyászkodást és összetartásra buzdította a hallgatóságot." Az ünnepélyen mintegy 400 bánya- és vasmunkás vett részt, akikből kb. 100 munkás vidéki volt. „Feltűnő volt, úgyszólván a jelenlévők egyikén sem volt piros színű jelvény." Tehát a hatóság megítélése szerint rendben, zavaró momentum nélkül zajlott le az ünnepség.

98 1932-ben Salgótarjánban, Pásztón, Nagymaroson és Nagybátonyban működött a pártnak szervezete. Ezek közül Salgótarjánban és Nagymaroson volt olyan szervezet, melynek létrejötte régebbre datálható és Budapestről irányított szervezet. A tari szociáldemokrata pártszervezet megalakulását a járási főszolgabíró nem vette tudomásul.

99 A szervezet megalakulásának elutasítását követően fellebbezéssel éltek az alispánnál. A válasz 1932. július 1-én Heves vármegye alispánjától nem volt kétséges: „Rózsa József és társai tari lakosok fellebbezésére a pásztói szolgabírói kirendeltség vezetőjének 716/1932. sz. véghatározata ellen, melyben a szociáldemokrata párt helyi szervezetének működését betiltotta. Véghatározat: A fellebbezés elutasításával az I. fokú véghatározatot helyi indokainál fogva és azért is jóváhagyom, mert a fellebbezésben felhívott 172.616/1929. VII. BM. sz. elvi jelentőségű határozat szerint is a helyi szervezet működése hatóságilag betiltható, ha ez közérdeki szempontokra tekintettel aggályos . . ."

10

° 1932. május 17-én a főispán jelentése arról számolt be, hogy „Somoskőújfaluban folyik igen erőteljes szocialista szervezkedés", melynek oka, hogy a bazaltbánya beszüntette üzemét, s mivel más bányáknál is van elbocsájtás, nem alkalmazzák a munkanélkülivé vált munkásokat. Ezt a helyzetet akarják kihasználni az amúgy is szocialista tanokkal fertőzött területen. Somoskőújfalu a cseh határ közelében van, sűrű az összeköttetés a megszállott területtel, „hol a szociáldemokrata és kommunista tanok követői mindent elkövetnek, hogy Moszkvának magyar területről is minél több hívet szerezzenek." A főispán véleménye szerint a szervezkedést csak akkor lehet megakadályozni, ha a munkásoknak lesz kenyerük.

101 Hasonló a hatóságok következtetése a nagybátonyi kőzúzó telep üzemének beszüntetése miatt is, ahol 80 család maradt kereset nélkül. „Az elbocsájtott munkások között igen nagy az elkeseredés és félő, hogy a városban és a környéken erősen dolgozó agitátoroknak karjaiba dűlnek."

102 Némi képet kaphatunk a szociáldemokrata agitáció eredményességéről, ha áttekintjük a Népszava előfizetőinek, illetve árusítás folytán vásárolt lapoknak a számát Salgótarjánban, Balassagyarmaton és Zagyvapálfalván. 1932 áprilisában Salgótarjánban 18 előfizető volt és 3 árus példány fogyott. Májusban 51 előfizető és 1 árus példány, augusztusban 52 előfizető és 3 árus példány, szeptemberben 46 előfizető és 358