Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Adalékok a Szociáldemokrata Párt Nógrád megyei szervezeteinek tevékenységéhez 1920–1944

rendőrkapitány. „Egyrészük az uccai tüntetések és a fővárosba való felvonulások tervével foglalkozik ... A szociáldemokrata párt ottani vezetősége a munkásság elkeseredett hangulatát már nem képes lecsillapítani, teljesen tehetetlen és így a szakszervezetekben, különösen pedig a bányamunkások szakszervezetében a szélsőséges ellenzéki elemek jutnak túlsúlyba. A szociáldemokrata ellenzék szervezkedése Budapestről indult ki és innen nyer támogatást is ; . ."

8Э Az 1932. február 29-i rendőrségi jelentésben már arról olvashatunk, hogy a budapesti ellenzék kapcsolatot vett fel a salgótarjáni munkásmozgalom radikális képviselőivel. 1932 januárjában Raffai Béla Budapestről felkereste Oczel János kommunistát, de „Oczel Raffaival szemben bizalmatlankodott, vele nem tárgyalt és Kerekeshez utasította azzal, hogy Kerekes intézi a kommunista ügyeket. Raffai tárgyalt Kerekessel. Bizalmas megbeszélésükről csak annyi szivárgott ki, hogy a szociáldemokrata pártban ellenzéki mozgalom indult meg. A mozgalom köré csoportosultak azok a szociáldemokraták, akik nincsenek megelégedve a vezetőség munkájával. . ."

90 Az eddig feltárt források nem nyújtanak semmi támpontot arra vonatkozólag, hogy a helyi szociáldemokraták körében köztudottá vált-e a budapesti mozgalom s ha igen, milyen eredménnyel. 1932. március 21=én a megye közhangulatáról küldött jelentés arról szól, hogy Balassagyarmaton és a megyében az általános helyzet az utóbbi időben határozottan rosszabbodott és ehhez képest a hangulat kritikus . . a A munkanélküli vidéki munkásság ... a lehető legnagyobb szűkölködés és nélkülözés napjait éli. Az általános nyomort a baloldali, különösen a szocialisták saját céljaikra kihasználják, agitációjuk mind nagyobb eredménnyel jár."

91 Az MSZDP központi vezetősége nevében Farkas István 1932. március 30-án röpiraton keresztül szólt a szociáldemokrata pártszervezetekhez. Értesítették a párttagságot, hogy a párt a parlamenti kampány megindulásakor az egész országra kiterjedő politikai demonstrációt hirdetett meg. Az akció központi aktusa, hogy 1932. április 7-én de. 11 órakor népes küldöttség memorandumot nyújt át a miniszterelnöknek. A memorandumban olyan követelések szerepelnek, mint a közszabadságok helyreállítása, a szervezkedés lehetőségének biztosítása, a statárium megszüntetése, a titkos választójog törvénybe iktatása, a ház feloszlatása, becsületes földreform s végül: rendszerváltozás. A pártvezetőség javasolta, hogy a küldöttség tárgyalása idején országszerte, az összes üzemben félórás munkabeszüntetés legyen. Felhívta a pártszervezetek figyelmét, hogy ugyanebben az időben hasonló küldöttség adja át a mellékelt memorandumot — mely tartalmában megegyezik az országos memorandummal — a községek hatalmi szerveinek. A helyi hatóságoknál érjék el, hogy azok sürgessék a kormánynál a követelések teljesítését. Vidéken a küldöttségeket „lehetőleg nagyobb tömeg kísérje ... és ez a tömeg várja meg a küldöttség járás eredményét." A röpirat hangsúlyozza, hogy ez az akció csak kiindulópontja annak a cselekvő munkának, mely minél közelebbi időben sürgősebben érvényre akarja juttatni a munkásosztály akaratát, „ennek a mai politikai rendszernek a teljes megdöntését." Ezzel párhuzamosan a párt központi vezetősége rendelkezett május elseje megünnepléséről is. Javasolta, hogy minden településen méltatással egybekötött ünnepélyt rendezzenek. A munkaszüneti napra eső május 1-ón a tömegek legyenek az utcán, majális, kirándulás, ünnepi séta tarkítsa az ünnepi megemlékezést.

92 Németh Alajos a szociáldemokrata párt salgótarjáni szervezetének titkára az április 7-i demonstrációs mozgalomról április 8-án küldte el jelentésót a pártvezetőséghez Budapestre. Ez a jelentés egyben helyzetfeltárás a pártszervezet helyéről és súlyáról Salgótarjánban ós szól arról a viszonyról is, mely a pártszervezetet a mun356