Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)
Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Adalékok a Szociáldemokrata Párt Nógrád megyei szervezeteinek tevékenységéhez 1920–1944
gyarmaton 215 (a szintén korábbi jelentésben 250 ipari és 69 kereskedelmi munkanélküli szerepelt), Etesen 60, Endrefalván 22, Benczúrfalván 3, Szécsényfelfaluban 5, Pilinyben 11, Karancsságon 64, Ságújfaluban 57, Szalmatercsen 32, Litkén 8, Ipolytarnócon 8, Liptagergén 50, Ludányban 7, Szécsényhalásziban 4, Nagylócon 110, Nógrádmegyerben 85, Magyargécen 30, Lucfalván 30, Nógrádszakálban 30, Sóshartyánban 20, Kishartyánban 25, Szécsényben 38, Nagyorosziban 30 munkanélküli szerepelt. Összesen 4361 fő, melynek többsége bányamunkás, kisebb hányada ipari munkás és elenyésző a kereskedelmi munkások száma. A már jelzett korábbi jelentésben szerepelt még Pásztó 60 ipari és Nádújfalu 13 bányász munkanélkülivel. 85 A szociáldemokrata párt salgótarjáni vezetősége 1931 őszén engedve a tömegek nyomásának egy bányászsztrájk előkészítésébe kezdett. Ez a lépés, valamint a párt agitációja arra irányult, hogy a párt- és szakszervezeteket létszámban megerősítse. A szociáldemokrata párt követelése a sztrájk előkészítése folyamán 10%-os béremelés, volt. A helyi kezdeményezésre reagált Farkas István szociáldemokrata vezető, képviselő is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy ,,jól gondolják meg mit cselekszenek, mert szakszervezeti sztrájksegélyekre nem lehet számítani ós külföldi támogatásra sincs kilátás." Ennek ellenére „a szénmedence telepeinek többsége . . . vállalja a bérharcot, csak felsőbb utasításra vár, hogy mikor tegye le a csákányt." 1931. november 9—30-a között nagy fellendülés volt tapasztalható. ,,A salgótarjáni bányamedencében a szociáldemokrata párt agitáció folytán a szakszervezetbe tartozó munkásoknak a száma napról-napra növekedett..." de december 9-re a sztrájkmozgalom ,,elérő tlenedett és lassan-lassan teljesen elveszti aktualitását. — A szociáldemokrata pártszervezet sztrájkagitációja a bányavállalat által nyújtott. . . engedmények útján valósággal le lett szerelve. Érdekes jelenség, hogy éppen a szociáldemokraták elégedtek meg az elért kis engedményekkel, holott a mozgalom előkészítése során megalkuvást nem ismerő szempontokat hangoztattak." 86 A szociáldemokrata pártszervezet visszavonulásának egyik oka az lehetett, hogy a párt központi vezetősége nem adta meg a jelt a sztrájk megindítására s a mozgalom így nem talált felsőbb támogatásra. A bányamunkások ismét tudatára ébredtek annak, hogy a párt vezetése nem áll mozgalmuk élére, beleegyezik a vállalat által felkínált engedményekbe. A politikai és szervezeti fellendülés e rövid fellángolás után ismét lehanyatlott. Szerepe lehetett ebben a rendőrségnek is, amely a „szakszervezetek minden megmozdulását figyelemmel kíséri és kezében tartja őket." 87 A magyar kir. államrendőrség salgótarjáni kapitánysága 592/1932. sz. határozatával elutasította a szociáldemokrata párt salgótarjáni szervezetének tudományos előadás megtartására irányuló kérelmét. A pártszervezet 1932. február 19-én este 7 órai kezdettel a Munkásotthon helyiségében ,,A szocializmus alapfogalmai" címmel tudományos előadást szándékozott tartani dr. Kiss Jenő központi előadóval. A rendőrkapitány a bejelentést nem vette tudomásul, s hivatkozva a 216 716/1924. BM sz. rendeletre, nem engedélyezte. Tiltó rendelkezését az alábbiakkal indokolta: „Bejelentők az előadás helyéül a Munkásotthont jelölték meg. Tekintettel arra, hogy politikai pártnak és szakszervezetnek közös párt illetve egyesületi helyiségei a 216 716/1924. BM sz. rendelet értelmében nem lehetnek, következésképpen a szociáldemokrata párt, mint politikai párt a Munkásotthonban, — mint a salgótarjáni szakszervezetek egyleti helyiségében — semmiféle ténykedést nem fejthet ki, így tehát előadást sem tarthat. Ez okból az előadás megtartását engedélyezni nem lehetett." 88 1932 elején ismét nagy munkás elbocsájtásokra került sor és a bányánál újabb elbocsájtásokat terveztek, melyeket azonban az időjárástól és a megrendelések alakulásától tettek függővé. A munkásság körében nagy elkeseredés észlelhető, — jelenti a 355