Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Adalékok a Szociáldemokrata Párt Nógrád megyei szervezeteinek tevékenységéhez 1920–1944

képviselőtestület minden tagját, hogy terjessze a lakosság körében a való tényállást, mert ami eredmény e téren eléretett, azt csak a járási főszolgabíró úr, az alispán úr és különösen a főispán úr őméltóságának lehet köszönni. 6k megértették a nyomorgók, nélkülözők jajszavát s minden tehetségükkel rajta voltak, hogy a szénmedence nyomorba jutottam segítsenek, nem úgy, mint a szociáldemokrata központ, amely bár állítása szerint 11 milliárdot költött a múlt évben munkanélküliek segélyezésére, de abból ide . . . egy fillér sem jutott, sőt képes volt egy vezetőjük annak kijelentésére, hogy „hiszen itt munkanélküliség nem is volt és nincs is". A képviselőtestületi ülésen a jegyző felhívta a tagokat arra, hogy a tévútra vezetett munkásokat fel kell világosítani arról, hogy ,,1. A Főispán úr б méltóságának közbenjárására 4 vagon lisztet, kb. 30 q szalonnát, 800 m vásznat, több mázsa szappant, fehérneműt, ruhát osztottak ki a szegények között. 2. A ceredi út építésének azonnali megkezdésére több milliárd utaltatott ki, majd a Lapujtő-litkei út karbahozatal is elhatároztatott. E munkálatoknál több mint 1000 ember lesz foglalkoztatva. 3. A járási főszolgabíró úr közbenjárására 25 szegény gyermek lesz üdülésre elhelyezve Belgiumba és Svájcba. 4. A járási főszolgabíró úr közbenjárására a Főispán úr б méltósága kivitte, hogy a legutóbbi nagy munkás felmondást a bányaigazgatóság felmondta." A további pontokban azt fogalmazták meg, hogy az állam nagyobb szénrendelést zközöl a salgótarjáni bányákból; a járásból 25 leventét visznek nyaraltatásra; esalgotarjánban megépítik az állampénztár, a kir. járásbíróság és az államrendőrség Spületeit. ,, . . . Ezen határozatot egész terjedelmében több helyen és egyletekben kiéüggeszteti és erre a bányagondnokságot is megkéri" a jegyző.

58 f Zagyvapálfalva képviselőtestülete szintén jegyzőkönyvben örökítette meg a munkanélküliség enyhítésére tett hatósági intézkedéseket, megegyezően a baglyasaljai képviselőtestületi jegyzőkönyvvel.

59 1926. május 25-én a salgótarjáni szociáldemokrata pártszervezet vezetősége és a párt képviselőtestületi frakciója együttes ülésen foglalkozott az állandó választmányi ülések rendszertelen megtartásának ügyével s ennek alapján a következő határozati javaslatot terjesztette a képviselőtestület elé. ,,Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az állandó választmányi ülések rendszerint a közgyűlés megtartásának előtti napon, sőt többször megtörtént, hogy aznap volt megtartva, s így a képviselőtestületi tagok nincsenek kellően tájékozva s ilyen körülmények között nincsenek abban a helyzetben, hogy a tárgyhoz tárgyilagosan hozzászóljanak. Ez ügyben már Szenté László bizottsági tag indítványára határozat is hozatott, mely szerint az állandó választmányi ülések a közgyűlést megelőzőleg két-három nappal tartandók meg. Tekintettel arra, hogy ezen határozat ez ideig betartva nem volt, a szociáldemokrata párt képviselőtestületi frakciója azon javaslatot terjeszti elő, mondja ki a t. közgyűlés, hogy a már meghozott határozat a jövőben szigorúan tartassék be, mely szerint az állandó választmányi ülések a közgyűlés napját előzőleg két-három nappal tartassék meg ..." Salgótarján r. t. város képviselőtestületének 1926. június 16-án megtartott közgyűlésén a fenti tárggyal kapcsolatban az alábbi véghatározat született. „A város képviselőtestülete a salgótarjáni szociáldemokrata pártszervezet által előterjesztett határozati javaslatra vonatkozólag kimondta, hogy e tárgyban intézkedésnek szüksé345