Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Adalékok a Szociáldemokrata Párt Nógrád megyei szervezeteinek tevékenységéhez 1920–1944

j,A Munka" jobboldali társadalmi és politikai hetilap a szociáldemokrata párt helyi szervezetének programját, elvi állásfoglalását a következőképpen kommentálta : A viharos választás után békülékeny hangulatban ült össze a képviselőtestület. Minden párt és frakció közös munkát, az abban való részvételt és áldozatkészséget hangoztatott. „Ezeknek a munkakószséget hangoztató beszédeknek folyamán felszólalt Szalvai János szociáldemokrata városi képviselőtestületi tag is, aki valóságos programnyilatkozatot olvasott fel a szociáldemokrata képviselőtestületi tagok nevében. Volt ebben az ügyvédi törvénycikk ismeretre valló nyilatkozatban minden, kezdve az általános, titkos választójogtól egészen az árnyas gyermek játszóterekig minden, amit az „általános emberi jogok" és a „szocialista meggyőződés" papírra tud vettetni. Az érdekes azonban az, hogy leszámítva a nyilatkozatban teljesen időszerütlenül és helyszerűtlenül felhánytorgatott és előráncigált politikumokat, csupa oly kívánságokat és délibábszerű óhajokat adott elő, amellyel a városi képviselőtestület minden pártja, minden képviselője egyetért... Mi úgy gondoljuk, hogy ezeknek a programpontoknak minden egyes mondata az összes képviselők, — az egész város polgárságának a szívébe vannak írva, ezeket egy párt sem sajátíthatja ki, ezt a programot egy párt sem használhatja agitációs eszköznek. Mindnyájan így és ezt óhajtjuk, mindnyájunknak ez van a zászlajára írva politikai méregkeverés és „szociális meggyőződés" nélkül... a felolvasott program csak politikai célokat szolgál, toborzást, hívőgyűjtést 1 . . . Percze és Szalvai szociáldemokrata képviselőtestületi tagok kijelentették, hogy ők elsősorban magyarok és másodsorban demokraták. Csak azután ne avval a gondolattal történjenek a kijelentések, amivel a nemzetgyűlés szoc. demokrata frakció kötötte meg a híres paktumot a miniszterelnökkel, hogy a megkötés pillanatában elhatározták a be nem tartását . . ,"

56 Valójában a képviselőtestület szociáldemokrata frakciójának programja erősen kötődött a párt központja által kiadott állásfoglaláshoz. A helyi szociáldemokraták olyan kívánságokat fogalmaztak meg, melyek Magyarország bármely városára illettek volna. Hiányzott e szociáldemokrata programból a helyi adottságoknak, viszonyoknak ismerete, a lakosság s ezen belül is a munkásság élet- és munkakörülményeinek, a munkásság gondjainak feltárása, elemzése, a város politikai, gazdasági, kulturális, egészségügyi stb. helyzetének ismerete. Az olyan kívánság, mint pl. a közlekedés községi kezelésbe vétele teljességgel fölösleges, mert a városban csak 1—2 magántaxi és fiáker volt. Viszont a munkanélküliség már 1925-ben előrevetítette árnyékát, de a program nem tért ki a munkásság foglalkoztatására, a családok megélhetésére. Továbbá, nem derül ki a célkitűzésekből, hogy a „hathatós munkásvédelmet" kívánság alatt mit értettek. És még sorolhatnánk az általánosságban megfogalmazott törekvéseket. Az ilyen program nem csak a képviselőtestület tagjainak, vagy a sajtónak a szimpátiáját nem nyerte meg, de nem talált kellő visszhangra a munkásság, de szűkebb értelemben a szakszervezeti és szociáldemokrata párt tagjainak körében sem. Az 1920-as évek közepén a községi képviselőtestületekben Baglyasalján 5 rendes és 2 póttag, Karancsalján 4 rendes és 1 póttag, Lapujtőn 5 rendes és 1 póttag, Zagyvapálfalván 5 rendes és 1 póttag szociáldemokrata képviselőtestületi tag volt.

57 1926. augusztus 12-én Baglyasalján a községi képviselőtestületi ülésen ismertették a járási főszolgabíró 4813/926. sz. rendeletét, mely a szociáldemokrata párt, illetve a képviselőtestületekben működő szociáldemokrata frakciók ellen irányult. „ . . . a munkásságot egyes szélsőséges elemek tévútra vezetvén, a munkanélküliség enyhítésére tett hatósági intézkedések és azok eredményeit olybá tüntetik fel, mintha azt a szociáldemokrata vezetők vívták volna ki a munkásságnak. Kéri közjegyző a 344