Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: A Salgótarjáni Öblösüvegygyár I. 1892–1928

Chorin Ferenc, az SKB elnök-vezérigazgatója is hasonló nézeten volt. Nagy fontosságot tulajdonított annak, hogy a salgótarjáni palackgyárat mint jelentős szenes áramfogyasztót a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. érdekkörébe vonja. Előbb azonban tisztázni akarta a gyártás rentabilitását biztosító 4,6—5 millió darab évi zöldpalack mennyiség elhelyezésének lehetőségeit ós ismerni akarta a prágai üvegkartell állásfoglalását arra az esetre, ha a Salgótarjáni Palackgyár Rt. részvénytöbbsége magyar részvényesek tulajdonába megy át. A helyzet megérett arra, hogy 1925. decemberében a gyár életére sorsdöntő változások következzenek be. A 7500 db össz-részvénymennyiség tulajdoni megoszlása 1922. március 23-tól kezdődően a következő volt : a Mühlig Antal prágai, Mühlig József Miksa teplitzschönaui és Weiss Oswald bécsi lakosok tulajdonában volt a részvények 5/9-ed része (4167 db részvény). A 3/9-ed részét (2500 db-ot) a Salgótarjáni Kőszénbánya, 1/9-ed részét Saxlehner Kálmán és Ödön vásárolták meg (833 db részvény). Ez a részvénytulajdon-arány maradt meg tehát 1922. március 23-tól 1925. december 4-ig, amikor az SKB Rt. megvásárolta a külföldi tulajdonosok 5/9-ed résznyi, azaz 4167 db részvényét is, így ez időponttól kezdve egész tömegében magyar tőkeérdekeltséghez kerültek a részvények. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Igazgatósága a Mühlig cég részvénypakettjeit 1925. december 4-én 1 750 000 cseh koronáért vásárolta meg. A 7500 db részvényből 6667 db SKB tulajdonba, 833 db a Saxlehner család tulajdonába került. Ezzel a Mühlig konszern és az SKB Rt. közötti kétéves vitasorozat lezárult. A tranzakció megtörténte után a Salgótarjáni Palackgyár Rt. 1922-ben újjászervezett, ill. választott régi igazgatósága lemondott. Az új igazgatóság tagjai 1925. december 6-tól a következők lettek : Chorin Ferenc elnöklete alatt igazgatósági tagok : Deszberg Antal, Garai Károly, dr. Lévy Béla, Róth Flóris, Saxlehner Kálmán ós Saxlehner Ödön magyar állampolgárok, továbbá Mühlig Antal és Mühlig J. Miksa csehszlovák állampolgárok, a gyár régi tulajdonosai, illetve volt főrészvényesei, akiknek igazgatósági tagságát a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. vezető az Európai Palackgyárak Szövetsége — mint Kartell — szempontjából tartották fenn, elsősorban az Owens-gép működtetése kapcsán. Az Owens-gép szabadalmi díját a palackgyár mint vállalat ugyanis a prágai Banknak fizette továbbra is, a szabadalmi jog pedig kiterjedt többek között a Mühlig-fivérek aussigi és teplitz-schönaui palackgyáraira is, így természetesen közös érdek volt az igazgatósági tagság fenntartása.

65 A gyárnak, mint zöld palackgyártó üzemnek foglalkoztatása szempontjából már 1926 januárjában létrejött egy igen fontos és jelentős megegyezés a magyar és a cseh üvegipar képviselői között ; e lényegében nemzetközi kartell megegyezés értelmében a cseh üveggyárak vezetői lemondtak arról, hogy Magyarországra zöld palackokat exportáljanak. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Igazgatósága a részvénytöbbség átvétele után a salgótarjáni palackgyárban teljes rekonstrukciót hajtott végre — mindenekelőtt víztelenítették a gyártelepet, a generátorkamrákat, a gáz- és füstelvezetőcsatornákat és a kemencék alépítményeit, a pincéket stb. Elkezdték a földalatti vízvezető-csatornák építését ós a talajvizet alagcsövezéssel vezették le a Tarján-patakba; egyidejűleg két víztároló medencét is építettek és a medencékben összegyűlő talajvizet ipari vízként később a termelésben használták fel. Bekapcsoltatták a vízválasztói áramot is a gyárba. Ezt követően átalakították a generátortelepet, az elavult régi aknásgenerátorokat, amelyek csak válogatott széminőségből voltak képesek generátorgázt fejleszteni teljesen kiszerelték és helyükbe 4 db Koller-rendszerű (2600 W-os, hengercsöves, 309