Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: A Salgótarjáni Öblösüvegygyár I. 1892–1928

tanáig mégis dolgoztak. Múlt héten az igazgatóság elbocsájtotta a munkásokat — mivel a magas anyagárak miatt képtelenek a palackgyártásra, mert a kész hazai üveg többe kerülne, mint az importált palack."

58 5. A SALGÓTARJÁNI PALACKGYÁR RT. A SALGÓTARJÁNI KŐSZÉNBÁNYA RT. LEÁNYVÁLLALATA. 1925—1944 A gyár üzembe helyezése Az újra indulást bizonyos előkészületek előzték meg. Erről az előkészítő szakaszról a következőket lehet elmondani : Weiss Fülöp, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alelnöke 1924. tavaszán megkísérelte a salgótarjáni palacküveggyár üzembe helyezésének kérdését megoldani. Felkérésre Zoltán Frigyes igazgató (az SKB Rt. volt közgazdásza) több tervet készített. 1924. április l-jén fehérüveggyártásra történő javaslatát készítette el. Indoklása szerint mivel a St. Palackgyár egy éve deficittel dolgozott, annak a zöld üvegpalack elhelyezési nehézsége az oka. A gyárat tehát úgy lehet rentábilissá tenni, ha berendezkednének a fehérüveggyártásra úgy, hogy tárgyalnak a velük társas viszonyban levő Mühlig céggel.

59 1925. április 7-én már a táblaüveggyártás bevezetéséről terjesztett elő javaslatot, mivel véleménye szerint Magyarországon a „modern táblaüveggyár felállításához időpont soha még ilyen kedvező" nem volt. Ugyanis a Zagyvapálfalvai Táblaüveggyár külföldi tőkés tulajdonként igen elavult fazekaskemence-üzemmel, hengeres kézifúvással, s így igen magas termelési költségekkel dolgozott. A cseh táblaüveggyárak részéről sem fenyegetett volna dömping-veszély, mert a magyar táblaüveg gyártmányok magasabb termelési költsége miatti árnövekedést a vámvédelem összege a magyar táblaüveg javára bőségesen biztosította. A táblaüveggyártás bevezetésére azonban mégsem került sor a salgótarjáni üveggyárban, mert rövidesen korszerűsítették a Zagyvapálfalvai Táblaüveggyárat és a nagykapacitású gyár kielégítette a keresletet a táblaüvegből. Az új Diósgyőri Üveggyár is gyenge terméket állított elő, termelőberendezései korszerűtlenek voltak. A Sajószentpéteri Palackgyár pedig azzal a tervvel foglalkozott, hogy a fehér öblösüvegek gyártására tér át.

60 Zoltán Frigyes a táblaüveggyártás bevezetését Salgótarjánban a palackgyártó üzem új rafel vételé vei párhuzamosan szerette volna véghez vinni. Zoltán Frigyes 1925. április 30-án ismét arra hívta fel az SKB Rt. igazgatójának figyelmét, hogy vegyék saját kezelésbe az üveggyárat, s a Mühlig cégtől vásárolják fel a részvényeket és hozzanak létre egy új csoportot Salgó-Saxlehner- és egy új társ bevonásával. Június 6-án már csak a palackgyár beindítására készített terveket. A gyár üzembe helyezésének várható költségeit 1925. áprilisában (táblaüveggyárakkal együtt) Zoltán Frigyes a következőképpen állította össze : első feladat a gyártelep víztelenítése, a villamos áram bekapcsolása, gyárterületek rendbehozatala, majd ezt követték volna az új befektetések : az Owens-kád renoválása, táblaüveg kád (Wannen—

Ofen ós Streck—

Ofen), a Fourcault rendszerű gépi üveggyártás vagy a Libbey—Owens-féle eljárás bevezetése, mely az üveget az elsőtől eltérően vízszintesen húzza. A víztelenítésre azért volt szükség, mert az 1923. augusztus óta üzemen kívül álló gyárban a talajvíz felgyülemlett, a generátor kazánokat, gáz és gáztermelő csatornákat elöntötte. Előzetes számítás szerint 845 000 К kell erre a munkára. Az árambekap307