Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: A Salgótarjáni Öblösüvegygyár I. 1892–1928

A salgótarjáni palackgyárat az anyagi és pénzügyi nehézségek miatt csak erősen csökkentett mértékben tartották üzemben. A gyártási kapacitás teljes kihasználását, különben a katonai behívások miatt mind súlyosabbá vált munkaerőhiány — főleg a fúvó szakmunkások hiánya sem tette volna lehetővé. (A munkaerőhiányon 1914-től kezdve sokat enyhített az Owens-gép.) Amikor 1915 elején az I. kád és ugyanazon év őszén a III. kád is felújításra került volna, azokat már nem javították meg és mindkét egység másfél évtizeden át nem vett részt már a termelésben. A fazekaskemence 1917 közepéig dolgozott, majd leállt. Tovább termel a II. kád az Owens-géppel és a IV. kád zöld kézi palacktermeléssel.

49 Ismeretes, hogy mind a polgári demokratikus forradalom alatt, mind pedig a Tanácsköztársaság fennállásának négy és fél hónapja alatt óriási móreteket öltött a nyersanyaghiány és a szónhiány. A munkaerőhiány is nagyon lassan enyhült, mert a munkások közül sokan hadifogságban voltak.

50 Mindezek a tényezők — hasonlóan az országban uralkodó állapotokhoz — a Salgótarjáni Palackgyár termelésére és általános gazdasági helyzetére is erősen hatottak. A palackgyártásban való foglalkoztatottság szűkült, csökkentek a lehetőségek minden téren. A Tanácsköztársaság fennállása alatt Szekeres János üvegfúvómester a gyári Társas Egylet választmányának tagja, mint termelési biztos nagy erőfeszítéssel igyekezett a szocializált gyár üzembentartását biztosítani. Amikor a Népgazdasági Tanács 1919. június 11-én felállította az Üveghivatalt, feladatának a következőket jelölte ki: (A Népgazdasági Tanács 37 N. T. számú rendelete.) 1. § A Népgazdasági Tanács Üveghivatalt állít fel, amelynek feladata: üvegáruk beszerzése és nyilvántartása, az üvegárukra bejelentett igények elbírálása és az üvegáruk szótosztása. Az Üveghivatal helyiségei Budapesten, V., Lipót körút 11. alatt vannak. 2. § A Népgazdasági Tanács zár alá vesz minden üvegárut, amely az előállító üzemek és az üvegárukat forgalomba hozó kis- és nagykereskedők tulajdonában van. Különösen zár alá vesz mindennemű 1. táblaüveget, tükörüveget és tükröt, 2. préselt, csiszolt és fúvott üvegárut, 3. gyógyszer, laboratóriumi és egyéb műszaki üvegárut. A zár alá vett üvegáruk felett az Üveghivatal rendelkezik. 4. . A 2. §-ban felsorolt cikkek gyártásával foglalkozó üzemek készleteikről kéthetenként kimutatást küldenek az Üveghivatalnak. 6. § Az Üveghivatal a háztartási szükséglet kielégítésére szolgáló árukat a Háztartási és Közszükségleti Iparcikkek Hivatala, az építési célokra szükséges üvegárukat az Építési Anyaghivatal, a gyógyszerek és ásványvizek palackozásához szükséges üvegárukat a Központi Gyógyszerüzem, a szeszesitalok palackozásához szükséges árukat pedig a Szeszesitalok ós Szesztermékek Hivatala útján hozza forgalomba. 7. § Az Üveghivatal üvegárukat a Külkereskedelmi Hivatal útján hoz be külföldről és visz ki külföldre. A salgótarjáni gyárban is a fentiek figyelembevételével szervezték meg a munkát. 304