Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: A Salgótarjáni Öblösüvegygyár I. 1892–1928

4. A SALGÓTARJÁNI KŐSZÉNBÁNYA RT. ÉRDEKELTSÉGVÁLLALÁSA A SALGÓTARJÁNI PALACKGYÁR RT-BEN. 1921—1925 Az osztrák—magyar monarchia felbomlása után az anyavállalat az aussigi Union Glashütten A. G. Csehszlovákia területére került. Az új állam és vámhatárok az üveggyártás és értékesítés kialakult szerkezetében lényeges változást idéztek elő. 1919 augusztusától tömegesen szűnik meg a munkaviszony a gyárban, és ezek a kilépők csak 1922-ben jelennek meg ismét a felvettek között.

62 A tömeges elbocsátás oka az volt, hogy a gyárral kapcsolatban a Mühlig cég képviselői tartózkodó magatartást tanúsítottak, először csökkentett mértékben foglalkoztatták a munkásokat, majd egy részüket elbocsátották, ezeket a bánya alkalmazta. 1921-ben csökkentett üzemmel dolgoztak ismét, majd teljesen leálltak. Az anyavállalat vezetői a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. vezérigazgatójával — Chorin Ferenccel — kezdtek tárgyalásokat a részvényállomány egy részének átadása ügyében. Chorin először több budapesti sörgyárral együttesen kívánta a részvényeket megszerezni. Végül 1922. március 23-án a SKB Rt. 2500 db palackgyári részvényt — az összes részvényállomány 1/3-át — megvásárolta. Még aznap a vállalat részvényesei : Mühlig József Miksa teplitzschönaui, Mühlig Antal prágai és Weiss Oswald bécsi lakosok 3951 (2/3-ad) és SKB Rt. 2500 db és Saxlehner András budapesti lakos, keserűvízforrás tulajdonos 833 (1/3-ad) részvénnyel 9 évre szindikátusi szerződést kötöttek, amit csak 1929. december 24-én — mivel időközben tárgytalanná vált — mondtak fel formailag.

53 Egyelőre 1922 és 1925 között az volt a helyzet, hogy a gyár tulajdonosai 5/9-ed részben külföldi, 4/9-ed részben magyar tőkések voltak. De a társas üzlet sem segített sokat a veszteséggel dolgozó salgótarjáni palackgyár helyzetén. Az infláció növekedése károsan befolyásolta a gyár rentabilitását ; nagy volt a kínálat és kicsi volt a kereslet és vásárlóerő, drágult az anyag és a szén, nem volt műszaki fejlesztés, korszerűsítés és beruházás. Ilyen gazdasági helyzet alakult ki az 1922/23-as évben. A Mühlig testvérek az üzem fejlesztését nem akarták, de főként a fehérüveggyártás bevezetését ellenezték. Egy kilátásban levő nagyobb exportüzletet meg is hiúsítottak. És mindezek mellett a zöld palack elhelyezési nehézségek semmit sem enyhültek — és az Owens-gép kádkemencójét javítás végett mindenképpen le kellett volna állítani egy időre, úgy döntöttek, hogy a másik zöld kemencét is kioltják és a termelést bizonytalan ideig szüneteltetik. 1922. májusában még az SKB Rt. 15 000 db zöld patent szikvízüveget rendelt a gyártól „Salgótarjáni Kőszénbánya Rt." felirattal.

54 A vezetésében is változások következtek be ezekben az években : a gyár igazgatója (Scheftsik Oszkár után) 1915-től 1922-ig Humeny Miksa volt. 1920-tól Szenté László gyárvezetői munkakörben dolgozott, 1922-től már adminisztratív igazgató került a gyárhoz Humeny Miksa helyett, Szenté László mellé. A gyár ismételt megindulását célozta volna, hogy 1923. február 20—26. között az SKB Rt-től a szénbányászatban levő volt palackgyári munkásokat számoltak le ós bocsátottak vissza volt munkahelyükre a palackgyárba.

55 Az intézkedések ellenére a palacküvegtermelést 1923. augusztus l-jével megszüntették. Az igazgatóság a gyárat leállította. A szakemberek egy részét még foglalkoztatták a szállítási és egyéb belső rendezési munkáknál. A munkások nagy többsége a környező bányáknál helyezkedett el ismét. A termelést 1924-ben ós 1925-ben is szüneteltették. Sok munkás a kilátástalan helyzetet látva, külföldre szándékozott távozni. Szekeres János üvegfúvó vezetésével (aki 1913-tól dolgozott a gyárban) 82 üveggyári 305