Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: A Salgótarjáni Öblösüvegygyár I. 1892–1928

Nógrád megye legfontosabb ipartelepei lakosságának nemzetiségi megoszlása 1911-ben (részlet) Ipari telep Lakosság száma Magyar Német Szlovák Egyéb St. Acélgyár telep 2317 1967 88 263 9 St. KÖszénbánya telep 1063 1900 14 18 12 St. Palackgyár 568 366 182 20 1 St. Vasöntöde telep 308 246 20 36 8 A négy év alatt az új tulajdonosok nagyszabású gyárfejlesztési programot hajtottak végre. 1910-ben felépült az új hutacsarnokban a IV. sz. regeneratív kádkemence zöldüveggyártásra, és megszüntették a korszerűtlen régi kemencéket, illetve az I. és III. sz. kádakat korszerűsítették 30 m

2-es olvasztó és 25 m

2-es kidolgozótérrel. Külön Heller-generátorok épültek földbe süllyesztett, falazott kivitelben. Hűtésre felszereltek három darab csillés rendszerű alagútkemencót, a palackoknak a hűtőkemencébe történő behordására pedig minden olvasztókemencéhez egy-egy behordó berendezést építettek Mitschinger mérnök tervei szerint. Az irodaépületet 1911-ben építették fel. Üzemben volt még 1913-ig az 1896-ban épült fólköralakú II. kád, amelyet 1913-ban bontottak le és helyére még ugyanebben az évben felépítettek egy 35 m

2 területű regeneratív kádkemencét, forgótállal, zöldüveggyártásra és az így teljesen átépített új II. sz. kádhoz beépítették az 1913. év második félévében beszerzett 6 karú Owens automata gépet palackfúvásra. Ezekben az években üzemben volt még a 12 fazékkal működő fazekaskemence is. A termelés az 1907—1908. évi 12 millió darabos palackgyártással szemben 1913ban már 14 millió darabra emelkedett. Ebben természetesen nem számítódott még be az Owens-gép palacktermelése. A II. sz. Owens-kád várható automatagóp palacktermelésének hűtésére egy 25 m

2-es, 2 m széles, ún. végtelenszalagos hűtőkemencét építettek motorhajtással; a szalag keskeny lapos vaselemekből készült és görgőkön haladt; fűtését generátorgáz fűtésre építették, ami ugyancsak jelentős technikai haladás volt a régi kamrás-hútő-rendszerekkel szemben. A kamráshűtők a kézi termelésű kemencéknél változatlanul megmaradtak. Ugyancsak bővítették a gyárigazgatósági irodaépületet és az igazgatói lakást egy emelettel. Egyben felépült a generátortelep a réginél jóval korszerűbben, de még aknás rendszerrel. A Mühlig konszern a kidolgozott gépesítési és rekonstrukciós programjában ugyancsak az 1913-as évben végrehajtotta az Owens-gép üzemeltetéséhez szükséges javító-gépműhely megépítését és külön gépház létesült az automata segédgépei részére. Az első kompresszorokat is ebben az évben szerelték be külön kompresszorházban az Owens-gépi termelés szükséges velejárójaként. Új generátor-telep épült, 1 db Kerpely, 3 db forgórostélyos Grosse generátorral. Tervbe vették az I. sz. kádkemencéhez egy másik Owens-gép beállítását is. A gyár életében korszakalkotó esemény volt a 6 karú С A. típusú Owens palackgyártó automatagép üzembe helyezése az átépített II. káddal, 1914 januárjában.

47 Az Európában történő működtetése a gépnek az Európai Palackgyárak Szövet302