Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: A Salgótarjáni Öblösüvegygyár I. 1892–1928

kezdetét. Remény volt arra, hogyha a salgótarjáni gyár 12 millió palacknak piacot fog találni, s így az egész termelése biztosítva lesz, ekkor fognak a megkezdett kartellalapítási kísérletei gyorsan sikerhez vezetni.

28 Egy évvel később már szükségesnek mutatkozott egy 12 fazekú fazekaskemence felépítése is. Kapacitása fazekanként napi átlagban 250 kg, a kemencéje pedig kb. 3 tonna volt. Fehér, félfehér, barna, világos és sötétkék, valamint egyéb finom színesüveget olvasztottak, ún. hutakész palacküvegek gyártására. Sok szódavizes (szifon) nehézpalack készült ezekből a színes üvegekből. Ebben az időben a 10—11 órás műszak alatt, egy munkahelyen két üvegfúvó 1 literes (4—500 gr /db súlyú) palackból 300—400 db-ot készített; a nehéz (1 kg-os és 1,5 kg-os) szifonüvegből csak 150—200 db volt a termelés műszakonként. A termelékenység még alacsony fokú volt, ismeretlenek voltak azok a munkamódszerek és technikai eljárások, amelyek később a palackgyártást is megsokszorozták. A negyedik termelő objektumként üzembe lépő első fazekaskemence 1899 szeptember elején kezdte el a termelést, az év végéig 67,5 tonna színes fazéküvegből közel 100 000 db palackot gyártottak rajta.

29 Ilyen körülmények között lépett át a gyár működése a 20. századba, amikorra is a következő objektumokkal és berendezésekkel rendelkezett : a 32 900 négyszögölös területéből 7200 négyszögölön homokgödrök találhatók, ahonnét a gyár a palackgyártáshoz szükséges nyersanyagot szállítja. Következő berendezései voltak : egy db nagy kádkemence, termelőkapacitása évi 5 millió darab; két kisebb kádkemence, termelőkapacitása évi 1,5 millió db, mely utóbbit a gyár fejlesztéseként pezsgős, konyakos, likőrös és színes üvegek előállítását célzó 1897-es átépítése tette lehetővé. Mindegyik kemence már a legújabb típusú regeneratív gázkemence volt. A gyár épületei és berendezései, a hűtőkemencék, szerszámok és egyéb felszerelési tárgyak megfeleltek egy elsőrendű gyár követelményeinek. A salgótarjáni gyár következő objektumokból állt : 1. Hutaépület: egy nyersfalazott masszív építmény, benne található a nagy huta (h: 58,7 m, m: 7 m, sz: 18,95 m), egy kisebb hutaépület, két hűtőkemence-épület, két palackosztályozó, 3 kisebb és 1 nagyobb gázfejlesztő berendezés. Az egyik homlokzati oldalon kapcsolódott a nagy hutához egy hűtőkemenceépület, amely a fazekas kemence hutaépületéül szolgált, ugyanabban a tetőkonstrukcióban, mint a kishuta. A kisebb hutához (h: 23,4 m, sz : 17,10 m, m: 5,3 m) volt építve egy hűtőkemence épület (h: 9,75 m, sz: 3,05 m). Ugyanehhez az épülethez kapcsolódott egy palackosztályozó épület is (h: 21,6 m, sz: 11 m, m: 5,2 m), amelyben volt egy palackosztályozó terem, egy favázas fallal elválasztott raktár és egy csomagoló helyiség. A padlásterület az üvegraktár szerepét töltötte be. A nagyhuta hátsó hosszanti oldalához egy másik palackosztályozót építettek. A hutaépület közelében állt egy körkémény, melynek magassága 45 m. Belső berendezése: egy kádkemence, kerek 5 m átmérőjű, gázkazánnal és munkadobogóval; egy kádkemence, szögletes alakú (8,8x5,2x2,8), egy téglalapalakú kádkemence (2,5x5 m-es), két temperkemencével. Három gázfejlesztő telep, 4 pár adagoló nyílással, hűtőkemencékkel együtt 42 m hosszú, 7 m széles, 3,9 m magas; 28 db gázhűtőkemence csoportonként összeépítve, különböző nagyságban (darabonként átlagnagyság 4 m a szélessége, 4,5 m a hosszúsága és 3,05 m a magassága). 2. Gépház, műhelyek: Az épületben található pácolóüzem, egy festékes kamra, valamint a kazánház, a gépház, a lakatosműhely, a kovácsműhely, egy raktár, egy 291