Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: A Salgótarjáni Öblösüvegygyár I. 1892–1928

XIV. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1988 TÖRTÉNELEM GESCHICHTE A Salgótarjáni Öblösüveggyár I. Alapítástól a tőkés gazdasági világválságig 1892—1928 Szvircsek Ferenc 1. 'A SALGÓTARJÁNI PALACKGYÁR [LUKÁCS BÉLA HUTA] ALAPÍTÁSA 1892—1904. 1884. április 24-én az Országos Iparegyesület üvegipari szakosztálya ülést tartott, melyen a hazai palackgyártás bevezetésének lehetőségéről tárgyalt. Az országban nem volt ugyanis olyan üveggyár, amely kizárólag csak palackokat készített volna. Az állam által létesítendő üveggyár helyett a problémát ekkor még állami segéllyel, illetve kamat nélküli kölcsönnel kívánták a gyárosok megoldani, amit az erre kijelölt gyárak kaptak volna.

1 Az iparfejlesztési törvények, s különösen az 1890. évi 13. te. hatására az Egyesült Magyarhoni Üveggyárak Rt. 1892 tavaszán elhatározta egy tisztán palackokat készítő gyár megépítését. Fridrich Edvárd — az Rt-hez tartozó kiskapocsi üveggyár igazgatója — ezért felkereste Gerber Frigyes salgótarjáni bányaigazgatót, hogy a helyszínen tárgyaljanak. A salgótarjáni tárgyalást az indokolta, hogy az állami adókedvezmény elnyerésének feltétele modern, regeneratív fűtésű kemencék építése volt, aminek fűtőanyagát a szén adta az eddigi fatüzeléssel szemben. A látogatás végén Fridrich megállapította, hogy a gyár működéséhez műiden feltétel megtalálható Salgótarjánban. 1892. június 19-én a kereskedelemügyi miniszter elé azonban mégis két tervet terjesztettek be: az egyik szerint a gyárat Egeresen, a másik szerint Salgótarjánban kívánják felépíteni úgy, hogy az ötmillió darab sötétzöld palack gyártására legyen alkalmas. Az üvegolvasztást regeneratív fűtésű kádkemencókkel akarták megoldani. Saját tőkéjükből az Rt. 250 000 forintot szándékozott a beruházásba fektetni, a további pénztámogatást az államtól kívánták megszerezni. 1892. november 13-án Lukács Béla kereskedelemügyi miniszter, a kormány véleményét is ismerve, szívesen vette az Rt. palackgyár alapítási tervét, és 45 000 forint államkölcsön megadását helyezte kilátásba. A kikötés az állam részéről az volt, hogy a tőkéscsoport a vállalkozásba legalább 200 000 forintot fektessen be, az építkezést 1893. április l-ig kezdje meg, a gyárat pedig a legkésőbb 1894. április l-ig helyezze üzembe. A létesítendő gyár 1908-ig állami adókedvezményt, a MÁV vonalain pedig kedvezményes szállítási díjtételeket kapott. A részvényesek közgyűlése 1892. november 26-án a feltételeket elfogadta és megbízta az igazgatóságot a palackgyár építésének az előkészítésével. Az igazgatóság ezek után a Budapest — Ruttka vasúti fővonal mellett fekvő Salgótarjánt, a szénmedence központját jelölte ki az új gyár telephelyéül. A kiválasztásakor nemcsak az 1867 óta működő vasutat, mint közvetlen összeköttetést a fővárossal és a község, valamint a gyár telephelyéül kijelölt területhez közel eső szónbányákat vették figyelembe, hanem egy olyan tényt is, amely eddig ismeretlen volt a város monográfusai előtt. 279