Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Az 1880-as évek oktatásügye Nógrádban

Kezdettől fogva egymást érték a tagtoborzást és az anyagi támogatást sürgető újságcikkek. Rendszeresen szerveztek bálokat, amelyeknek jövedelmét az egyesület céljaira fordították. A füleki és a losonci bálon Kosztka Tivadar is megjelent, sőt felül is fizette a belépődíjat. (Ezeket mindig részletesen ismertette a Losoncz és Vidéke.) De októberben már arról panaszkodott a vezércikk írója a lapban, hogy a szervezési munkák rendkívül vontatottan haladnak. Miért késlekednek a szervezők, mit örtént hogy a lelkesedés így alábbhagyott ? „Az eszme, amely három hónap alatt társadalmunkat meghódította, hat hónap elmúltával sem tudott teljesen látható alakot ölteni magára,

86 fejezi be panaszait az író. Nem tévedünk ha azt állítjuk, hogy a következő hónapokban - években sem változott jobban a helyzet. Az FKE végül is élt, működött, de korántsem olyan hatásfokkal és intenzitással mint azt elképzelték. Maga a célkitűzése teljesen megegyezett azzal, amit a Nógrádi Nemzeti Intézetnél láttunk. 1888 januárjában olvashatunk egy híradást a tevékenységéről, amelyből egyértelműen kitűnik feladata. Az egyesület célja: ,,a hazafias szellem istápolásával a magyar nyelvismeret mennél szélesebb alapokon nyugvó megokolt és okszerű terjesztése." Ennek színterei: pénzbeni segélyezések, sajtótermékek beszerzése ós átadása, népiskolai tankönyvek és tanszerek vásárlása, szétosztása, néptanítók erkölcsi és anyagi elismerése. ők is érzik, hogy lassú a szervezés tempója, mert két év után is csak a szervezésnél tartanak de ezt inkább megfontoltságnak tartják: „egyesületünknek lassúnak jelzett, de alapjában a józan megfontolást és higgadt megállapodást tanúsító ügymeete" ez, s nem érdektelenség.

87 A taglétszámot növelendő szervezeti módosítást hajtottak végre. Űn. köröket szerveztek — választott vezetőséggel — egy-egy nagyobb település köré. Huszonhat ilyen kör lett, a gácsi kör elnöke Miessl Zsigmond plébános lett. Ide tartozott Gács, Gácsfalva, Lupocs, Gács-lehota, Maskova, Hrbók, Sztraska, Ladova, Józseftelek, Jenke, Prága.

88 Az egyesület vagyonát gyarapítandó továbbra is rendszeresen szervezték a táncvigadalmakat, de ez nem mindig járt a kívánt eredménnyel. Az 1889. január 12-i bál kimondottan ráfizetéses volt, sok férfi, kevés nő jelent meg. A bevétel 100 forint lett s ez a kiadásokat sem fedezte. (Ott volt Kosztka Tivadar is, aki a belépőjegyen felül 4 ft-t fizetett, ő adta a legtöbbet.)

89 A kevés pénzből óvodákat támogattak, így több ízben kapott a gácsi óvoda is 100 ft-ot. Tamásiban óvodát akartak építeni, de egyik évről a másikra halasztották a kezdést pénzhiány miatt. A Nógrádi Naptárt 1889-től évente többszáz példányban vásárolták meg és osztották szét a szlovák községekben. Szerény vagyoni helyzetét jellemzi, hogy 1890-ben már csak öt tanító pályázott egyesületi jutalomra, annyira nem hittek az eredményben.

90 Munkájukról az éves közgyűléseken adtak számot általában 25—30 tag jelenlétében. Az elsőn 1888-ban jelen volt Kosztka Tivadar is. (Többször soha.) Ekkor az egyesületnek 67 alapító és 448 rendes tagja volt. (Az 1886. december 31-i állapothoz képest 10 alapító és 22 rendes taggal bővült a létszám.) Az egyesület vagyona 4424 forint, de hátralékos tagdíja 1201 fr-t tett ki. Tagdíjból befolyt 1994 ft. tagdíjhátraléka 102 tagnak volt. Ezen a közgyűlésen egyébként Kosztka Tivadart megerősítették választmányi tagságában. A Losoncz és Vidéke hetilapot pedig az Egyesület hivatalos lapjává nevezték ki s ettől kezdve alcímében ezt a megnevezést viselte a losonci újság. 1887-ben a bevétel 915 forint volt, míg a kiadás 337 ft. Ebből: nyomdaköltség 265