Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Az 1880-as évek oktatásügye Nógrádban

ún. „szervező közgyűlést", amelynek az volt a feladata, hogy előkészítse az alakuló közgyűlést. Természetesen választottak megfelelő tisztségviselőket is. Elnök Pokorny Gusztáv polgármester lett, titkár Szondy Pál, alelnök Laszly István, Beniczky Árpád. Az igazgató választmány tagjai ugyancsak ismerős nevek, így pl. Ambrus Mór, Busbak Ádám, Cserépy István, Draskóczy Ede, Gresits Miksa, Jeszenák Rafael gimnáziumi tanár, dr. Plichta Soma városi orvos. Köztük szerepel Kosztka is, mint a gácsi vidék választmányi elnöke is. (Miessl Zsigmond nevét nem találjuk ott.) Az előkészítő gyűlésen Török Zoltán nagyhatású beszédet mondott. Hangoztatta, hogy akkor érhetnek el eredményeket, ha a meggyőzés fegyvereit választják s nem az erőszakét: „Egy nemzet csak úgy lehet erős, ha egységes. Egységes pedig csak akkor lesz, ha van nemzeti kultúrája s ha van anyanyelve, melyet mindenki elsajátítani igyekszik." Mindenki fellelkesülten távozott az ülésről s alig tudták kivárni az alakuló közgyűlést, amelyre március 29-én került sor. Ezen az ünnepélyes eseményen megjelent a nógrádi és a nyitrai főispán is. A Himnusz eléneklése után Török Zoltán mondott ünnepi beszédet és ismertette a szervező munka addigi menetét. Elmondta, hogy 415 gyűjtőívet adtak s ebből 200 még kint van a szervezőknél. 43 alapító tag, 400 rendes tag, 533 pártoló tag jelentkezett eddig, ami első pillanatra rendkívül soknak tűnik, de amint látni fogjuk, ez a létszám az évek során nem emelkedik, helyenként csökken s ami a nagyobb gondot jelentette, a tagdíjak alig-alig folytak be. így pl. az alakuló közgyűlésen is kiderült, hogy a belépők 3500 ft-t jegyeztek mint tagdíjat, de alig valamivel több mint 1000 ft folyt be. Ebből is mindössze 671 ft-t fizettek az aláírók, 200, illetve 318 ft a füleki és a losonczi bál bevételéből származott. Az ünneplőket nem zavarta ez a kellemetlen tény. A főispán zengzetes beszédében arra szólított fel, hogy „nem erőszakkal, hanem testvéri és hazafiúi szeretettel kell meggyőzni" a tótokat arról, hogy ők elsősorban a hazának a polgárai s csak utána tagjai valamely vallásnak vagy nemzetiségnek.

83 Az alakulásnál még néhány dolgot meg kell említenünk. Az első tagsági viszony. Az egyesületi rendeletek szerint háromféle tag volt. Az alapító tag önmaga által meghatározott mennyiségű összeget ajánl fel, amelyet minden évben befizet. Kosztka Tivadar alapító tag volt, évi 100 ft-t adott. Annyit mint Losonc városa! Mindenki más kevesebbet, általában 50 ft. (Miessl Zsigmond is ennyit ajánlott fel.) A rendes tagok évi tagdíjat fizettek, míg a pártoló tagok alkalmanként tetszés szerinti összeggel támogatták az egyesület munkáját. Bárki tag lehetett s ha voltak is Balassagyarmatról és Budapestről jelentkezők, a többség Losonc és környéki volt Videfalvától Zagyvarónán át Salgótarjánig.

84 Másodsorban kell említenünk az egyesület alapszabályát. Belügyminiszteri jóváhagyás után lépett életbe, miután az alakuló közgyűlés is elfogadta ezt. Ha néhány pontjával megismerkedünk,máris szemléletesen tudjuk felidézni munkájukat.

85 A célja ismert: s ennek megfelelően kisdedóvókat akar szervezni, népiskolákat, népiskolai és népkönyvtárakat állít fel, a meglevőket segélyezi, a magyar nyelvet jól tanító tanítókat, illetve a magyar nyelv tanulásában jól haladó tanulókat jutalmazza. Vagyona: tagdíjak, alapítványok kamatai, gyűjtések, jótékony előadások bevételéből áll össze. Szervezete: közgyűlés, igazgató választmány, tisztviselők, vidéki választmányok, elnök, két alelnök, két jegyző, egy pénztárnok és egy számvevő alkotja a legfelső vezetőséget. Amint arra utaltunk már, a tagdíj befizetések rendetlenek és pontatlanok voltak. 264