Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Az 1880-as évek oktatásügye Nógrádban

„"Nyelv magában még nem nemzetiség . . De csupán azért, mert ugyanazon nyelvet beszéli, még nem tisztel, nem szeret az ember senkit, ha nem talál benne oly tulajdonokat, melyek tisztéletet és szeretetet gerjesztenek iránta." Mocsáry Lajos: Nemzetiség. 1855 EGYESÜLETEK, EGYLETEK A nyolcvanas évek közepétől sajátságos intézmények hálózata alakult ki Magyarországon. Ezek ugyan nem előzmény nélküliek, egyikük-másikuk eredete a reformkorig vagy a kiegyezésig nyúlik vissza, de döntő többségükben ebben az évtizedben keletkeztek. Munkájukat teljes egészében a magyarosító politikának szentelték s egyetlen tevékenységi területet ismertek csak: az iskolai oktatás, illetve a tanítás befolyásolását a kisdedóvótól kezdve. A nemzetiségi politikusok kezdettől fogva hevesen támadták ezeket az egyesületeket. Nem volt kisebb Mocsáry Lajos ellenszenve sem, aki álnéven megjelentetett röpiratában igen logikusan bizonyította be, miért ellentmondásos, sőt egyenesen káros a nemzet szempontjából az a tevékenység, amit ezek az egyesületek végeznek. Űgy véli, hazafiságot egyleti úton, iskolában tanítani nem lehet: „a hazafiságnál legfőbb tényező a szülőföldhöz való ragaszkodás." E kérdésben a legfontosabb a nemzetiségi törvény betartása és betartatása, minden más társadalmi kezdeményezés felesleges. Lényeglátó szavait az egyesületek későbbi tevékenysége be is bizonyította : „Tévesnek tartom azon fölfogásukat is, hogy a közművelődési egyletek keletkezése azt bizonyítja, hogy a társadalom védeni kénytelen a magyarságot a növekvő nemzetiségi áramlat ellen, mert én ezen egyletek fellépését egyenesen agresszív természetűnek látom."

58 Gerlóczy Károly 1887-ben készült összeírásában 30 működő egyesületről tud. Közülük mindössze öt alakult 1880 előtt, egy jött létre 1880-ban, hat 1882-ben, ugyancsak hat 1883-ban, egy 1884-ben, öt 1885-ben, hat pedig 1886-ban.

59 A felsorolt egyesületek közül hatnál nem említ a szerző létszám adatokat. A többieknél ez így alakult : nyolc egyesület taglétszáma 500 fő alatt maradt, nyolc egyesületé volt 500 és 1000 között, a többinél 1000 fölött van a létszám. Legkevesebb érdeklődő a Nógrádi Nemzeti Intézet köré csoportosult, 102-en voltak, míg a legtöbben az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesületben (EMKE) voltak, alig maradtak el a 20 000-től. Az EMKE 1884. december 27-én tartotta első értekezletét, de csak 1885. április 12-én volt az alakuló közgyűlés. Négy hónap múlva a tisztválasztó közgyűlésre már 6303 tagot számlált és több mint 200 000 forintnyi vagyona volt, 25 fiók egyesülete működött. 1889-re a vagyona 400 ezer forint fölé emelkedett, míg taglétszáma 19 288 főt tett ki. Az eltelt négy esztendő alatt 160 intézményt támogattak, óvodát,iskolát építettek, több ezer példányban adtak ki ,,jó ponyvát", népdalköröket szerveztek. Jutalmaztak tanítókat, segélyeztek iskolát, óvodát, gyermekmenhelyet, tápintézetet, létrehoztak népkönyvtárat, olvasókört, kiadtak olvasókönyvet stb.

60 Ellenpólusként említsük meg a Torontálvármegyei Magyar Közművelődési 256