Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Az 1880-as évek oktatásügye Nógrádban

derék tótjainkra, és óvjuk meg őket a panszlavisztikus szellemű lapok mételyeitől." — inti a megye lakosságát végezetül a cikkíró.

42 E problémakörbe nemegyszer szívesen keverték a vallás kérdését is, heves vitákat váltva ki. Peremi Gábor rétsági körorvos szenvedélyesen teszi fel a kérdést: miért van az, hogy a tótok mind Luther követői, míg a magyarok mind Kálviné ? „A többnyelvűség talán semmivel veszélyesebb az államok életére nézve, mint a sok vallás . -. ." A magyarosodásnak két feltétele van csak: az iskola ós a templom. Vissza kell térni a hitre és akkor a tótokból is magyarok lesznek — mondja ki az egyszerű következtetést a derék gyógyító.

43 A másik kérdéskör ami, körül ekkor teljes megyei egyetértés alakult ki : az iskolák magyarosítása, a tanítás magyarosítása. A kérdés ebben az esetben sem csak Nógrád megyei vonatkozású, hiszen a probléma lényegéből adódóan a nemzeti gondolat diadalra vitele csak innen, az alapoktól kezdve volt elképzelhető. Az erőltetett ütemet — s ezzel a várható hatás ellenét is — jól mutatják az országos adatok. 1869-ben 13 798 népiskola volt Magyarországon. Ebből 5818 magyar, 6535 nemzetiségi nyelvű és 1455 vegyes tanítási nyelvű. A magyar nyelvű iskolák száma 1890-re 9000-rel nőtt, a tisztán nemzetiségi nyelvű 4949-re csökkent és 2857-re nőtt a kétnyelvű iskolák száma.

44 Ezt a szerkezetváltozást a helyi döntéseken kívül számos kormányintézkedés is elősegítette. 1877-ben korlátozták az anyanyelvi használatot az iskolában, két év múlva törvénycikk rendelkezett arról, hogy a magyar nyelv minden népiskolában kötelező tantárgy legyen, 1883-ban, 1891-ben újabb rendeletek akadályozták a nemzetiségeket nyelvük iskolai használatában. (Mindezek közben számos adminisztratív intézkedés is született, amelyekről részben már szóltunk mint pl. a Matica betiltása, újságok elkobzása, nemzetiségi politikusok bebörtönzése stb.) Nógrád megyére vonatkozóan is vannak adataink, s itt a számok még érzékletesebben mutatnak egy ellentmondásos, vagy nagyon is egyirányú folyamatot. 1867 és 1884 között a megyében az elemi iskolák száma 267-ről 31 l-re emelkedett. Ez idő alatt viszont a szlovák nyelvű iskolák száma 91-ről 80-ra csökkent míg a vegyes tanítási nyelvű iskolák száma 39-ről 53-ra nőtt. Egy évtized múltán mindössze 6 szlovák tanítási nyelvű iskola maradt Nógrádban és a magyar—szlovák tanítási nyelvű iskolák száma 86 lett. 1901-ben még mindig volt 3 szlovák iskola, 1910-ben pedig már egy sem. Amellett, hogy ezek a számok mélyen elgondolkoztatnak bennünket, mindenképpen szembeötlő, hogy éppen az általunk tárgyalt időszakban 1884—1894 között rohamosan csökkent a szlovák tanítású iskolák száma.

45 Mindezt részletesen világítja meg a Nógrád megyei tanfelügyelőnek néhány adata 1884-ből. E szerint a megyében 19 966 magyar, 9650 szlovák, 646 német és 1 horvát nemzetiségű tanköteles volt. Közülük 10 százalék egyáltalán nem járt iskolába. Az iskolába járók közül 15 864 volt a magyar, 8055 a szlovák, 618 a német és 1 a horvát nemzetiségű gyermek. (2565 gyereknek egyáltalán nem volt közülük tankönyve.) A megyében összesen 311 iskola volt, ebből állami 3, községi 10, katolikus 173, helvét 4, ág. evangélikus 102, zsidó 6, magániskola 13. Tannyelv alapján az alábbi táblázat áll össze : Nemzetiség áll. közs. kat. helv. ág. ev. zsidó magé magyar 3 9 134 4 11 6 — szlovák — — 20 — 58 — 2 magyar—szlovák — 1 16 — 33 — 3 252