Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Az 1880-as évek oktatásügye Nógrádban

hető. Szellemi tehetségét tekintve inkább recoptív, de nem produktív." Nem tud önállóan gondolkodni, cselekedni, nincs önérzete, alázatos. Még a testalkata is olyan, hogy nem tud kiegyenesedni, mindig meggörnyedve, megalázkodva áll — és így tovább a végtelenségig.

84 Ezekben a hetekben Bánó József lelkes hangulatú indítványt tett „magyarosító egyletek" létrehozása érdekében. Ennek egyedüli célja, hogy a pánszlávizmus ellen, a nemzetiségi agitációk ellen mindenképpen védekezni kell.

35 Alapvetően ez volt a jelszó: a pánszlávizmus. Bárki bármit javasolt, minden gondolatát a pánszlávizmusból indította. Holles Danó evangélikus lelkész A Protestantizmus ós Pánszlávizmus kérdéséhez című írásában

36 egy bizonyos Felvidéky nevű szerző ilyen címen megjelent röpiratára válaszolt. írásaiból számunkra csak az a rósz érdekes, amelyben megpróbálja összefoglalni a pánszlávizmus fogalmát : „A pánszlávizmus nagyban az orosz birodalomnak a történelem, a jog és a tulajdon ellen való agyarkodása, kicsiben a szláv fajok merénykedése polgártársaik és így sa ját hónuk belnyugalma ellen. Amott őrültségig fokozott bír vágy düh, emitt vértagadás és hazaárulás. Kebelében nincs helye a többnyelvűségnek, nincs helye a szabadságnak . . ." Már itt megfigyelhető az a merészen szárnyaló fantázia, színes látomáskép alakítás, amely minden szerzőt magával ragad majd, ha erről a kérdésről kíván szólni. A legmerészebb és legfantasztikusabb képzavarokba bonyolódnak, ha e rettentő veszély borzalmasságát kell ecsetelni. Az elsősorban gazdasági kérdésekben sokat publikáló balassagyarmati ügyvéd Bodnár István is leteszi a voksát ebben a kérdésben: ,,A panslavizmus nemcsak elérhetetlen utópia: de alapjában bűnös merénylet az emberiség ellen. Annyi bizonyos, hogy a panslavizmus irtóháborút zúdított az emberiségre."

87 Még nem múlt el három évtized s már mindenki elfelejtette — ha ugyan eredetileg is olvasta —> Mocsáry Lajos nyugodt szavait ebben a kérdésben. (Pedig hát őt illett volna ismerni Nógrádban, hiszen itt született!) Híres munkájában élesen ketté választja a cári Oroszország európai békét fenyegető hatalmát és a pánszlávizmust. Az előző szerinte létező valóság, míg az utóbbi „csak ábránd, mely eloszlik, mihelyt kellőleg fel lesznek világosodva azok, kik az eszme által elfogulva vannak". Űgy véli,a pánszlávizmus alapeszméje („minden szláv nép egy testté lélekké egyesüljön") képtelenség. Ez nemcsak más népekre lenne veszedelmes, de magukra a szlávokra is. Lehetetlen a nagy lélekszám, a különböző nemzetiségek, az eltérő földrajzi és történeti viszonyok miatt is. Nem lehet ilyen hatalmas államot fenntartani és kormányozni. S végezetül az efajta egyesülés csak a despotizmus növeléséhez vezetne, ezt pedig maguk a szláv népek nem akarnák, nem viselnék el. Mocsáry ebben a kérdésben nyugalomra int. Ne csüggedjünk, ne hagyjuk el magunkat, ne váljunk kozmopolitává, ne vigyük túlzásba a magyarkodást s „mondjunk le örökre azon szándókról, hogy nemzetiségünket a többi honunkban létező nemzetiségek rovására terjesszük". S szinte mottóként fogalmazza meg a nemzeti türelem alapfeltételét : „Beszéljék, műveljék, tökéletesítsék nyelvüket amint tetszik, nincs hozzá semmi közünk, nincs joga senkinek őket ebben akadályoztatni."

38 A nógrádi kortársak közül egy másik szerző egy másik nézőpontból vizsgálja ezt a kérdéskört: „A nemzetiségi kérdés tetőpontján" című

39 vezércikk így kezdődik: „A míg nemzetiségi küzdelmek lesznek, addig nem fog boldogulni a szocializmus, melynek egyik alapelve: „nemzetiségem az emberiség". A nacionalizmus és a szocializmus tehát nem fór össze." 250