Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Az 1880-as évek oktatásügye Nógrádban

semmisültek. Bízzunk benne, hogy a későbbiekben, amikor a korszak egészének nemzetiségtörténeti megírására vállalkozunk, újabb részadatok kerülnek majd elő. С SONT VARY О ÁCSON Tekintve, hogy írásunknak alapvetően nem az a célja, hogy a festő gácsi életének eseményeit bemutassa, mégis indokolt legalábbis vázlatszerüen összefoglalni a főbb kérdéseket: mikor, miért került oda, mit csinált ott, mikor távozott stb. Alapvetően maga Csontváry válaszolt a kérdésre, amikor írásaiban többször is említi gácsi éveit. Nem is hagyhatná említés nélkül, hiszen majdnem egy évtizedig élt itt, legalábbis addig volt tulajdonában a gyógyszertár. önéletrajzában ezt írja: „Visszatértem Budapestre s onnan Szentesre kerültem, ahol megtudtam azt, hogy Gács alkalmas hely egy gyógyszertár felállítására, s amikor erről személyesen is meggyőződtem, a jogosítványt 1884. október 15-én meg is szereztem. Egy cimbalom volt, melynek értékesítéséből indultam Gácsra, a szükséges kézi gyógyszereket pedig táviratilag rendeltem meg : addig, míg az állványok, felszerelések elkészültek, már a kiadásokat a napi bevételek fedezték, úgy hogy a gyógyszertár még az évben a forgalomnak átadható volt. Tíz évi szorgalmas idő után az összes kiadások fedezve, ház és kert állott rendelkezésemre és a gyógyszertár bérlete. A gyógyszertárt 1894-ben bérbeadtam, és Stetka Gyula barátom tanácsára Münchenbe utaztam. A Gácson töltött tíz esztendő, mely a magyar közművelődésre is befolyással volt, s azt a küzdelmet sem ecsetelem, mely az anyag megszerzésénél előállott . . ."

18 Az 1908-as kiállítási katalógusában egy mondattal emeli ki Gács jelentőségét életében: „Komoly tervvel siettem haza s Gács községben nyitottam gyógyszertárt, ahol néhány évig lankadatlan szorgalommal odajutottam, hogy gyógyszertáram adósságmentesen állott s amikor már száz koronát havonta jövedelmezett, bérbeadva, elmentem Münchenbe, a Hollósy iskolájába, rajzolni természet után."" Ami az egyébként némileg pontatlan adatokból kiderül, az két alapvető tény: Gács Csontváry életében az anyagi megerősödés lehetősége, hogy függetlenül valósíthassa meg festői vágyait. Másik, hogy tevékenyen részt vett a helyi „közművelődési" életben, amely szereplés egyébként sem volt idegen tőle. Az első híradás 1884. november 30-án jelenik meg a Nógrádi Lapok és Honti Híradó hasábjain. Ekkor engedélyezik, hogy Gácson Kosztka Tivadar okleveles gyógyszerész gyógyszertárat állítson fel. Az engedélyből néhány további dátum is kiderül s ebből lehet rekonstruálni, hogyan jutott Kosztka Tivadar az engedélyhez.

20 Június 26-án tárgyalta a megyei törvényhatósági bizottság a kérelmet s megállapította, hogy az új gyógyszertár léte sem a losonci, sem a kékkői patika fennállását (értsd gazdasági forgalmát) nem veszélyezteti, s ezért a kérvényt jóváhagyólag felterjesztette szeptember 25-én a minisztériumba, ahonnan az engedélyt október 15-én adták meg. Azzal a kikötéssel, hogy egy év alatt a folyamodó nyissa meg a gyógyszertárat, mert különben elévül a kérelme. Amint az önéletrajzból is kiderült, nem kellett egy esztendő. Év végére már megnyílt a gyógyszertár. Ezt a helyi újság is hírül adta egysoros hírben: „Gácsi patika decz. hó 10-én nyílt meg s a vörös kereszthez lesz czimezve."

21 A következő év zökkenőmentesen telt el, legalábbis a gyógyszerészi működés 246