Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Az 1880-as évek oktatásügye Nógrádban

mondanunk, hogy nem szükséges a kelleténél nagyobb jelentőséget tulajdonítanunk az ő szereplésének. Nem mint Csontvary a festő, volt jelen a megyei közéletben, hanem mint Kosztka Tivadar gácsi patikus, tehát minden később ráerőltetett belemagyarázás teljesen idegen attól az élethelyzettől, amiben ekkor ő Gácson volt. Tanulmányunkban nem is kap elsőrangú helyet, hanem igyekeztünk az általános helyzet bemutatásán túl egy konkrét példával, a gácsi iskolaügy történetével illusztrálni, hogyan és milyen eszközökkel folyt a nemzetiségellenes küzdelem Nógrádban. Ebben az esetben viszont Kosztka Tivadar aktív szereplésével találkozunk, de csak egy kis falucska viszonylatában. Magára Csontvary nógrádi tartózkodására érdemben Hann Ferenc hívta fel a figyelmet.

14 A Palócföldben megjelent írásaiban egy korabeli nógrádi újság, a Nógrádi Lapok és Honti Híradó publikációira hivatkozva foglalja össze ismereteit. Érdekes módon nem említ egy másik nógrádi lapot, a Losoncz és Vidékét, amelyben éppen a földrajzi helyzet miatt sokkal több gácsi vonatkozású és Csontváryt érintő cikk jelent meg. írásaiban Hann Ferenc elsősorban azt vizsgálta, milyen társadalmi konfrontációkba keveredett Csontvary Gácsott s általában milyen szubjektív helyzet vette őt körül. 6 is, miként a gácsi évek másik bemutatója, Mezei Ottó

15 Csontvary közművelődési tevékenységét próbálja megmagyarázni, értelmezni. A korabeli szóhasználat szerint azonban a közművelődés egyértelműen és kimondottan csak az iskolaügyet jelentette. Tehát amikor Csontvary ilyen címmel ír az újságokban, akkor csak a helyi iskolaügy kérdéseit elemzi meglehetősen eredeti szemszögből s nem a mai értelemben vett közművelődést. Mezei Ottó már feldolgozta a Losoncz ós Vidéke ilyen jellegű írásait, de alapvetően nem vett tudomást arról a megyei nemzetiségi mozgalomról és küzdelemről, ami ekkor Nógrádban rendkívül élesen érzékelhető volt. Éppen ezért nem is tudunk mit kezdeni Mezei Ottó olyan megállapításaival, amikor azt írja: „ ... a szűkre méretezett keretek között országos politikát folytatott. Nem kapcsolódott pártokhoz, tapasztalataira, tanulmányaira, a biztos ítélőkészségóre támaszkodott. Türelmetlensége reformeri lelkületet takart..." Ugyanakkor teljesen elfogadjuk azt a megállapítását, hogy Csontvary cikkei „pontos helyi ismeretre valló és a nép nyomorán gazdasági, kulturális elmaradottságán a civilizáció eszközeivel enyhíteni akaró leírások." írásait olvasva valóban olyan kép rajzolódik elénk, amelyet Mezei Ottó is megfogalmazott egy gyakorlatias „mélyen humánusan gondolkodó értelmiségi polgár" küzdelméről „Gács aprócska szigetén".

16 Mezei Ottó nagyon érdekes fejtegetéseiben azokat a lelki és magatartásbeli összetevőket keresi, amelyek a későbbi Csontvary életéből visszavetíthetők a gácsi életére. Mi viszont ebben az írásunkban csak egyikét látjuk Kosztka Tivadarban azoknak a megyei személyiségeknek, akik ebben az időszakban sokat szóltak és sokat tettek a nemzetiségi küzdelmekben. Rendszerint a magyarosító politika oldaláról, de hát nagyon kevesen voltak, akik világosan láttak és ítélkeztek. Ahogyan Laczkó Pál megfogalmazta : „Cikkei alapján könnyen támad az a képzetünk, hogy maga Kosztka Tivadar is az erőszakos elmagyarosítás híve a végeken. Magunk inkább úgy látjuk, hogy az Európában ekkor általános nemzetállam eszméje vezérelte (korántsem nacionalizmus!), amelytől az alacsonysorban tengődő szlovákság szellemi és anyagi felemelkedését remélte. Neki a magyarul tanulás a szociális kérdés megoldását jelentette elsősorban és nem a nemzetit."

17 Végezetül még egy megjegyzés. Tanulmányunk elsősorban és alapvetően a korabeli nógrádi sajtó cikkeire támaszkodik, természetesen a történeti kritika eszközeinek felhasználásával. A levéltári anyagok teljesen hiányoznak munkánkból, ami abból ered, hogy vizsgált témakörünk levéltári dokumentumai az idők során elvesztek, meg245