Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Pálmány Béla: Nógrád vármegye újratelepítése, benépesülése és az agrártermelés fellendülése a török kiűzése után 1683–1728

b) A művelt földterület és a regálé rövedelmek nagysága A művelt földterület nagysága Királyi kisebb haszonvételek Ev Telki sz. 1 Irtás sz. Rét Szőlő Malom Mé- 1«, \'

T \Korcs-\ Ip. szar- -„К ,, ma Ker. szék Egyéb pozsonyi mérő kaszás kapás Malom Mé- 1«, \'

T \Korcs-\ Ip. szar- -„К ,, ma Ker. szék Egyéb pozsonyi mérő kaszás kapás Db Jövedelem Rft. 1715 16 372 290 3745 1383 54 1092 349 50 17 265 1720 28 795 524 6434 1905 58 1027 — 462 15 Magyarázat: Cur. — kuriális; Ip.ker. — ipari vagy kereskedelmi tevékenységből eredő haszon; Jobb. — jobbágy; Mv. = mezőváros; Ne. = nemesi; Rft. = Rhénes forint ; Urb.k. '== úrbéres község ; T.Sz. = taksás és szabados ; sz. = szántó ; zs. = zsellér 653 lélekről 1787-re 2597 főre, 1789-re pedig 2573 főre szaporodott. Másik példánk: Hollókőben 1731-ben 50—55 fő élt, 1787—1788-ban már 227 lélek. Ezen belül 1761 és 1787 között 134 lélekről 227 főre szaporodott a kis falu népe úgy, hogy a születési nyers arányszám 54,05 ezrelék, a halálozási viszont 34,75 ezrelék volt.

64 Sajnos, saját hollókői családrekonstrukciós munkánkon kívül még nincsen több hasonló a megyére vonatkozólag, de ez is bizonyítja a természetes szaporulat tényleg példátlanul magas arányát. Ez pedig a demográfia tudományának nemzetközi eredményei szerint csak ott következhetett be, ahol az agrártermelés növekedésének is akadálytalanok voltak a feltételei. Nézzük hát ezt a kérdést! VII. AZ AGRÁRTERMELÉS NÖVEKEDÉSÉNEK MÉRTÉKE (1696—1728) Nógrád agrártermelésének növekedését az egykorú források csak meglehetősen egyoldalúan, hiányosan ábrázolják. A megyei rovásösszeírások az 1690-es években csak a telekhányadot és az igásállatok számát közlik, majd az 1710-es évek második felétől igyekeznek ugyan kimutatni minden adóköteles jövedelmet, de az egymást követő évek felméréseit összevetve olyan mértékű eltéréseket találunk, amelyek eleve gyanút ébresztenek valódiságukkal szemben. A gabona és bor esetében a megyei összeírások az 1710-es évektől a pozsonyi mérőben, illetve akóban megadott „tiszta" hozamot adóztatják meg, egyáltalán nem mérik fel a művelt területek nagyságát, így összevetésre kevéssé alkalmasak. Helyesebbnek véljük ezért az egykorú állami vagyis országos összeírásokat vonni vizsgálat alá. Először 1696-ban, majd 1715-ben és ezt javítva 1720-ban, végül pedig 1728-ban készült Nógrád megyéről is ilyen országosan azonos szempontok szerint kimunkált felmérés. Az egykorúak felfogása a föld hasznában kereste az állami adózás alapját, így elsősorban a megművelt terület nagyságára és az alapvető termékek — a gabona és a bor — hozamára, értékesítéséből származó jövedelmére voltak kíváncsiak e négy országos összeírás alkalmával. Az állattenyésztés teljesen kívül esett a felmérők érdeklődésének körén. 196