Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Jakus Lajos: Cserhát-táj felekezeti iskolái Pencen (Rádon és Kosdon( 1546–1948

Községi gazdasági továbbképző iskola Pencen Eredete visszanyúlik az 1850-es évekre, amikor a közokt. miniszter rendeletben kötelezi a tanítókat gyümölcs nemesítésre és méhtenyésztésre. 1860-ban a rétségi tanítógyűlésen erre az alábbi választ adják a tanítók: „Ezt kerületünkben négyet kivéve egy tanító sem teljesíti (mert községeink népei még a nevelés és tanítás hasznának nem értésében tespednek) a tanítók lakainak kertjei, valamint a községek faiskolái puszták és semmikép nem használható helyen léteznek, még ott is, hol jó kertek vagy faiskolák találtatnak, a tanító hasztalan fárad, miután azok kerítetlenek, s mikor a vadoncok már nemesítve és befoganozva vannak, nem csak hogy marhák és sertések által szét romboltatnak, de a jövők menők által letöretnek, és elidegenítetnek. Méheket pedig nem csak azért, hogy rossz karban kertjeink kerítetlenek, tartanunk nem lehet, de főleg azért, mert fizetésünk oly csekély, hogy csak tengődve, sok nélkülözések mellett alig élhetünk belőle nem telik, hogy csak egy köpü méhet is szaporítás végett szerezhessünk. — Mire nézve abban egyezkedtünk meg, hogy azon községekben hol a tanítók kertjei kerítetlenek, a faiskolák pedig igen rossz vagy tán nem használható helyen léteznek, még a mellett kerítetlenek is, ez utóbbinak nyomán kihasítására nézve, a kerületi Cs. K. Járásbíróság hivatalhoz jelentés tétessék. A méheknek miképeni tenyésztése pedig a jövő tanácskozmányra halasztatott."

176 A községi gazdasági iskola 1903-tól működött Pencen. Minden csütörtöki napon, a katolikus iskola termében folyt a tanítás, amikor az elemi iskolás tanulóknak szünetük volt.

177 1914. szept. az iskolának volt 1600 • öles szeder csemete kertje és 1200 • öles gyümölcsfa iskolája.

178 Az utóbbit még 1862-ben a közbirtokosság bocsátotta rendelkezésére a községnek, évi 1 ft. ellenében.

179 Vezetői kezdettől fogva a katolikus iskola férfi és női tanerői.

180 Zsidó iskola Pencen a XIX. században A XVIII. század második felétől találunk adatokat Pencen megtelepedett zsidókról. Előbb kocsma és mészárszék bérlők. Később érkezők között kereskedéssel, bőrrel, ronggyal, bor eladással foglalkozók, piaci árusok találhatók. Számuk 1831-ben eléri a 220 főt.

181 Egy házban zsinagógát létesítenek s gyermekeik tanítását is saját maguk kívánják megoldani. Addig a katolikus és evangélikus iskolába jártak. Egyetlen adat bizonyítja, hogy volt rövidebb ideig Pencen zsidó iskola is. 1844. dec. 22-én az izraelita tanító meghívja a Felső Penci Uraságot iskolai vizsgájukra.

182 Számuk a század második felétől rohamosan fogy. 1871-ben csak 99 zsidó él Pencen. 1871-ben az evang. iskola tanítványa Schönfeld Albert, 1877-ben Ádám Matild és Lina, 1877-ben három Ehrlich fiú, 1882-ben már 5 zsidó tanulója volt Takács Lajosnak.

183 Megemlékezünk Pencen született izraelita tanítóról. Nádor Adolf született Pencen, 1863. január 25-én Neumann Manó és Zipser Julianna kereskedő szülőktől. A népiskolát ós a gimnázium négy osztályát Vácon végezte, Budapesten az izr. tanítóképzőben 3 évet. Hat évi nevelősködés után 1887-ben az egri érseki tanítóképzőben tanítói oklevelet nyert, 1887-től a tótkomlósi izr. iskolában tanít 25—30 gyermeket a hitközség tagjainak teljes megelégedésére működött.

184 A felekezeti népiskolák államosítás iránti lépései 1948 előtt A felekezeti iskolák, akár a katolikus vagy evangélikus fenntartása a filoxera után elszegényedett lakosságnak nagy megterhelést jelentett. A községben letelepedett Evva Lajos földbirtokos 1903-ban Berzeviczy Albert kult. miniszter elé kül156