Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Jakus Lajos: Cserhát-táj felekezeti iskolái Pencen (Rádon és Kosdon( 1546–1948

falu ifjúsága nem férne el. Minden bizonnyal ugyanazon a helyen, ahol addig is volt a nótárius iskola-szobája, azt bővítették a kívánt méretűre. A hagyomány szerint, de telekkönyv is bizonyítja, hogy az iskola és tanítólak a mai Batthyány utcában, Pardavi János házával volt azonos, ugyanis évekkel ezelőtt lebontották. Nagyon mélyen fekvő, rét szélén épült. 1828-ban szűknek és sötétnek írják.

150 1846-ban bővebb információ szól róla: „Az iskola igen szúk helyen egy teremből áll, egy födél alatt a tanító, jegyző és kántor-lakkal, kinek két szobája, egy kis konyhája, kamrája, istállója 3 db marhára. Udvara középszerű, az épület jó karban vagyon".

151 Tizennégy év múlva szomorú állapotot találunk itt. ,,A tanító laka, valamint az abban foglalt tanodái kisszerű terem, melyet tanonczok szoktak látogatni, oly rossz helyzetben van, hogy abban egész éven át, legyen tél vagy nyár, szobák aljából majdnem víz forrás nyílik, hol az igen szegény, alig 136 új forintokig rúgó állomású tanítónak ugyanazon helyen 25 éveken általi sok nélkülözésekkel küzdve véres verejtékkel és igen fáradságosan szerzett házi bútorait a penész és nedvesség emészti, még a mellett az egészségére nézve is igen káros hatályú. Mindezek megorvoslásáért előbb a helybeli híveket és Elöljárókat, később a Tekintetes Cs. k. Közigazgatási kerületi hivatalt (ahova e tárgyban a Cs. K. Csendőrség is tett jelentést), a kerületi jegyzősóg hivatala útján felkérte, de sajnos bevárni nem tudja — szegény állomásán nagy fáradsággal szerzett bútorait, egészsége veszélyeztetésével veszni hagyni kény télen.''''

1

™ A helyzet nem változik, 1865-ben az iskolavizitátor megállapítja: ,,Az iskola tanítói lakkal egybekapcsolva, igen rossz állapotban."

153 Szeleczky nem érte meg, hogy emberibb körülmények között lakjék és taníthasson. Halála után egy évvel, a katolikus egyház megveszi a mai Rákóczi utcában Ádám Lipót házát iskolának, de még az 1900-as évek elején is tartozott a káptalannak 600 Koronával, a vételhez felvett kölcsönért.

154 December 4-én pedig árverésre bocsátják a régi iskolát, készpénz fizetés mellett ,,leend foganatosítandó, a legtöbbet ígérő a vételárat tartand azonnal lefizetni" — írják a környék kilenc falujába megküldött hirdetésben.

155 A régi iskola gazdát cserélve, további sorsához még megtudtuk az alábbiakat: Az épület új tulajdonosa később, mivel annyira talajvizes volt, falait részben betöltötte, s föléje emelte az épületet. Pardavi János halála után az örökösök 1978-ban lebontották.

156 Az új iskolaépület, melyet a Rákóczi utcában vásároltak, két tantermes lett volna, de az egyiket hosszú ideig lakásnak használta a tanító. 1903-ban az iskolát két tanerősre fejlesztették, ettől kezdve 1914-ig bérelt helyiségben is folyt tanítás. A felső osztályosoknak Penc község elöljárósága 15 évre odaadta a községi kocsmaépületet 2 korona elismerés mellett. Padokat és felszerelést Budapest főváros tanácsától kértek és kaptak.

157 1913-ban megvette az egyház az iskola melletti Rosenfeld-iéle házat s attól kezdve abban laktak tanítói. 1944. dec. 6-án mindkét épület leégett, a menekülő német katonák felgyújtották, a benne tárolt katonai élelem és lőszer miatt. Többé fel sem épült. A tanítás 1945 tavaszán a volt Levente Otthonban, ősztől pedig a Rácz-féle kastélyban folyt. Itt két szobát használtak tanteremnek, a tanítói házaspár pedig az oldalszárnyban lakott.

158 Az evangélikus iskola és tanítói lakás II. József engedélye alapján 1787-ben adakozással 180 ft-ot gyűjtenek a megvalósításra váró építkezéshez.

159 Telket kapnak hozzá Vizsolyi János földbirtokostól. 1788-ban hozzáfognak iskolaház és oratórium (imaház) építéséhez, mely részben a mai templom helyén állt. Az egész épület 15% öl hosszú, 3 öl szóles, 8 suk magass 153