Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Jakus Lajos: Cserhát-táj felekezeti iskolái Pencen (Rádon és Kosdon( 1546–1948

I. Ulászló — bár először megerősítette Albert Erzsébet javára tett adományait — hamarosan elkezdte a számára kényelmetlen Erzsébet és a jövőre nézve fenj^egető árnyat jelentő csecsemő V. László eltávolítását célzó intézkedéseket, melynek első lépése Szanda várának elvétele és újra eladomanyozasa volt. Erzsébet még egy utolsó kísérletet tett a saját és fia érdekeinek védelmében: behívta az országba a cseh Brandeisi Ján Giskrát és huszita zsoldosait. Giskra nógrádi vonatkozású feladata az volt, hogy foglalja vissza Szandát, és védje meg Erzsébet szandai és füleki uradalmait.

112 Ezzel újabb hosszú, zavaros korszak köszöntött megj^énk váraira. 0. A HUSZITÁK TÉNYKEDÉSE NÓGRÁDBAN A megyére törő cseh zsoldosok 1440—-1460 között okoztak gondot nem csupán a megyei, de az országos vezetésnek is. Általában az volt jellemző rájuk, hogy elhagyott, romos várakat szálltak meg és erődítettek újra, majd ezekből mint támaszpontokból zaklatták a közeli birtokokat és várakat. Erőddé alakították a losonci Szent István kolostort, befészkelték magukat Ozdin, Zagy vafő és Jenő rég elhagyott váraiba, bevették Salgót és Gácsot, megostromolták Somoskőt is, azonban a Losoncziak várnagya, Dreski György megvédte a várat.

118 Úgy tűnik, a várak egy részének urai nem fogadták ellenségesen a cseheket, így például Nézsai László és Szadai Reiche! Sebald Cső várából cseh csapatokkal pusztították a váci püspök birtokait.

114 Abból, hogy 1460-ban, Salgó visszafoglalása után Mátyás a várat nem korábbi tulajdonosainak adta vissza, arra lehet következtetni, hogy Salgó birtokosai, a Szőlősiek és a Rapiak sem voltak egészen vétlenek Salgó cseh kézre kerülésében.

116 Nem kizárt, hogy az okleveles említés nélküli várakban talált XV. századi kerámia arra utal, hogy a réges-régen elfeledett várhelyekbe is husziták fészkelték be magukat.

116 A csehek nógrádi „működése" gyakorlatilag csupán fosztogatást jelentett. Módszereikre jellemző, hogy 1457-ben a zagyvafői csehek a Rhédeyek birtokainak „kímélése" fejében komoly sarcot szedtek.

117 Egyes huszita kapitányok mindenféle ígéretekkel csaltak ki hatalmas pénzösszegeket. 1454-ben például Komorowski Péter 11 ezer forint fejében megígérte a 11 meg3'e nevében tárgyaló Rozgonyi Osvátnak, hogy e megyéket nem fogja háborgatni és az emberei által megszállt várakat (köztük Ozdint) át fogja adni Rozgonyinak.

118 A megállapodásból persze semmi sem lett, Ozdint 1460-ban foglalta vissza Mátyás király fegyverrel. Újlaki Miklós nádornak 1456-ban 2200 forintért kellett Jenő várát kiváltania Axamit kezéből.

119 A husziták végérvényes kifüstölésére csak 1460-ban került sor, amikor a Mátyás király vezette seregek bevették Salgót, Zagyvafőt, Ozdint és más erődített helyeket.

120 10. A M AGÁN VÁRAK SORSA A XV—XVI. SZÁZADBAN A XV—

XVI. századra a megye várainak száma már jóval kevesebb a XIII— XIV. század fordulóján álltaknál. A kisméretű, árok-sánc erődítésű váracskák valószínűleg nem élték túl a XIII. század végi, XIV. század eleji zavaros időket. Siettette felhagyásukat a megye birtokos rétegének első nagyarányú átrendeződése az Anjou-korban. Más várak, melyek megsérültek ugyan, de helyreállításukra volt 119