Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Jakus Lajos: Cserhát-táj felekezeti iskolái Pencen (Rádon és Kosdon( 1546–1948

7. A FEUDÁLIS MAGÁNBIRTOK ÉS A FEUDÁLIS M AGÁN VÁR VISZONYÁNAK VÁLTOZÁSA A XIV. SZÁZAD ELEJÉN Szó volt már róla, hogy az Árpád-korban a magán vár birtoklásának jellege erősen elütött a királyi várétól. A királyi várakkal szemben nem képezték tartozékrendszer, uradalom központját, hanem éppen fordítva: a vár volt a birtok tartozéka, léte vagy nem léte jogi szempontból mellékes volt.

105 Amikor az egykori feudális magán várak a király kezébe kerültek, a vele együtt a királyra szállt birtokokat „királyi módon", tartozékokként kezdték el kezelni. Amikor e várakat újra eladományozták, a vele adott birtokokat már mint a vár tartozékait kapta meg az adományos. Ezzel az aktussal a vár szerepe egycsapásra megváltozott: gazdasági egj^ség központjává vált, és értékét a hozzátartozó uradalom jövedelmezősége szabta meg. Ez a folyamat megyénkben is lejátszódott, például Sztrahora, Somoskő, Baglyaskő és Hollókő tartozékairól akkor hallunk első ízben, amikor Szécsényi Tamást beiktatták e várak birtokába.

106 Még jobb példa, hogy azoknak a váraknak, melyek megmaradtak eredeti birtokosaik kezén, szintén csak akkor sorolják fel tartozékait, ha valamely oknál fogva a király birtokába kerültek és ő továbbadományozta azokat : Zagy vafő tartozékairól csak 1426-ban hallunk először, ekkor Aranyi Mihály kapja a Zagyvafőiek magvaszakadtával a királyra szállt várat. Salgó tartozékait 1460-ban ismerjük meg, ekkor Mátyás a csehektől frissen visszafoglalt várat nem eredeti tulajdonosainak adja vissza, hanem Szapolyai Istvánnak adományozza. Csővár tartozékainak felsorolására 14'74-ben kerül sor, amikor Mátyás a magtalanul elhunyt és egyébként is hűtlen Nézsai János várát Parlagi Györgynek adományozza.

107 8. A KIRÁLYI VÁRAK IIONORBIRTOKLÁSÁNAK VÉGE NÓGRÁDBAN A korábban vázolt honor-típusú birtoklás Engel Pál kutatásai szerint a XV. századig volt jellemző hazánk királyi váraira. Zsigmond az eredetileg tisztséghez járó „szolgálati" birtokokat szép sorjában örök jogon eladományozta. Ennek következtében a kézzelfogható hatalmi és gazdasági objektumok elváltak a tisztségtől, s ez a tisztség értékének devalválódását vonta maga után, hiszen így az üres, valódi hatalom nélküli funkcióvá változott.

108 Nógrád megye királyi várainak eladományozására a XIV. század legvégén kerül sor: 1386-ban Buják várát és tartozékait Garai Miklós kapta örök adományul, 1387-ben Füleket Ilsvai Leusták, Szandát pedig Csetneki György kapta.

109 Mindhárom vár azonban hamarosan visszakerült Zsigmond kezére, aki — úgy látszik — az eddig vajmi kevés anyagi hasznot hajtó királyi várakat a kincstár érdekében kívánta mozgósítani. Előbb zálogba adásukkal kísérletezett, majd egymás után adományozta azokat második feleségének, Ciliéi Borbálának.

110 Anyagilag mindenféleképpen hasznosnak tűnt ez a megoldás, hiszen a királyné a neki adományozott várbirtokok jövedelméből sokszor kisegítette Zsigmondot. Albert uralomra kerülésével Ciliéi Borbála napja is leáldozott: az új király a hon ellenségeivel való szövetkezés vádjával megfosztotta őt birtokaitól. Az egykori királyi várak közül kettőt az új királyné, Erzsébet kapott, Buják pedig ekkor került a Báthoryak kezére.

111 Férje halála után Erzsébet helyzete is megingott. 118