Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Simon Zoltán: A várak szerepének változása a középkori Nógrád megyében

zetségnek számítanak. Valószínűleg a királyi várföldek XIII. századi nagyarányú eladományozásakor kaphattak birtokokat megyénkben és a szomszédos Hontban, ami összhangban áll Csák fia János nevének első felbukkanásával 1265-ben.

81 Nagy a valószínűsége, hogy Ecseg vára is a XIII. század második felében épült fel. A Szügyiek őseiről annyit tudunk biztosan, hogy az 1254-ben már Szügyinek nevezett Miklós apja, Obick IV. Béla kísérője volt a tatárok elöli menekülés során.

82 1290—94. között Miklós fia, Szügyi András arról panaszkodik, hogy tornyának összedőlésekor IV. Bélától és V. Istvántól származó oklevelei pusztultak el.

83 Talán nem tévedünk nagyot, ha megkockáztatjuk, hogy a Szügyiek is csak 1242. után kerültek Nógrád megye birtokosai közé, így tornyuk építését sem lehet korábbi időkre tenni. Három vár építőinek kilótét nem tudjuk egyértelműen eldönteni. A Szécsénke környékén állt és talán a Gyalogvárral azonos ,,castrum Zerdahel" 1254-ben egy bizonyos András comes birtokában volt.

84 Bártfai Szabó László szerint az 1274-ben már Szerdahelyinek nevezett András és leszármazottai a Zách nemből erednek.

85 Mátraszőlős esetében zavarba hozó adatokkal találkozunk: 1290-ben arról hallunk, hogy a B-átót nem tagjai korábban elfoglalták a Kacsicsok szőlősi várát és több embert megöltek, 1291-ben viszont arról, hogy az 1290-ben a Kacsicsok között szerepelt Simon és Miklós Gömör nevű birtokukat adják sógoruknak Markus fia „Nagy" (Magnus) Batyz com esnek az ő Szőlős nevű váráért, melyet Batyz IV. Lászlótól kapott.

86 Egyetlen megoldás kínálkozik az ellentmondás feloldására : a Hatótok és a Kacsicsok megbékélése nyomán a vár még 1290. elején visszakerült a Kacsicsok kezébe, azonban azt IV. László valamilyen oknál fogva hamarosan elvette és Batyz comesnek adományozta. (IV. László 1290. július 10-én lett merénylet áldozata). Amennyiben a következtetés helytálló, akkor Szőlős is besorolható a Kacsics nemzetség által emelt várak közé. A harmadik problémás eset Fejérkő váráé, 1403-ban Sámsonháza egy bizonyos Kachy-i Pál tulajdona. 1406-ban Zsigmond király a magtalanul elhunyt Kókai Kálcs Pál fia, János összes birtokait, köztük Sámsonházát, Jobbágyit, Szőröst és Kazárt a királyi kápolna javadalmaihoz csatolja. 1409-ben a király Sámsonházát már Fejérkő vár helyével adományozza el. 1410-ben azt is megtudjuk, hogy Fejérkő vár helye Sámsonháza birtokhoz tartozóan szintén a Kachy-nak nevezett Kókai Pál fia János magtalan halála miatt került Zsigmond kezébe.

87 Bizonyos tehát, hogy Fejérkő vára, de legalábbis a helye ama bizonyos Kachy-nak nevezett Kóka család birtokában volt 1406. előtt, de úgy tűnik, csak 1290 után kerülhetett a kezükbe. E családról csak keveset tudunk. Nagyon halvány esély van arra, hogy a Kachy név mögött a Kacsics név bujkál. Ezt a hasonló hangzáson kívül egyetlen dolog támaszthatja alá: Kókai Pál birtoklása Szőrös faluban, mely bizonyosan a Kacsics nemzetség földjén volt, a nemzetség egyik ága éppen e faluról nevezte magát Szőrösinek.

88 Végigtekintettük a megye várainak birtokosait és feltételezhető építtetőit. A megyébe utólagosan betelepült családok és nemzetségek földjén álló várak építési idejét a betelepülés és a vár első említése alapján megközelítően pontosan lehetett tisztázni. A megye területén régebben élő nemzetségek (a Záchok, Kacsicsok és a Zsidó nem) földjein álló várak építési idejének meghatározása azonban nem lehetséges ezzel a módszerrel, hiszen túl nagy időhatárokat kellene szabnunk. (Még a feltehetően nem első foglalás jogán, hanem csak a XII. század óta birtokló Kacsicsok esetében is.) Más módszert kell keresnünk. Meg kell találnunk a várak leg114