Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Simon Zoltán: A várak szerepének változása a középkori Nógrád megyében

Marcali Domokos sessiojanak déli felén egy teljesen szétrombolt ház állt,

63 ez talán megfelel a Kerekdombnak, mely a mai falutól délre egy-két kilométerre található. Feltehető, hogy e „várak" csak erődített lakóhelyeik maradványai lehetnek.

64 A többi vár már csaknem mind egy-egy nemzetség földjón állt. A legtöbb a Kacsicsok birtokain: Ozdin, Nagylibercse, Somoskő, Salgó, Zagyvafő, Baglyaskő, Hollókő és Sztrahora,

65 valamint a forrásokkal nem dokumentált somoskőújfalusi, karancsi és sátorhegyi erődítés. Közülük a karancsi és a somoskőújfalusi sáncok középkori volta kétséges. Somoskőújfalu és a Sátorhegy minden bizonnyal beletartozott az 1246-ban, Ragyolc határjárásakor Illés fia Péter földjeként aposztrofált területbe,

66 míg a Karancs hegyről Baglyaskő 1327. évi határjárásakor árulják el, hogy Illés fia Miklós birtoka.

67 Hollókő és Sztrahora esete érdekesebb. Az a terület, ahol álltak, 1265-ben bukkan fel, mégpedig Csák fia János Várerdő nevű földjeként.

68 Igaz ugyan, hogy e várak első említésekor megtudjuk, hogy 1321 előtt a Kacsics nembeli Péter fiainak kezén voltak,

69 mégis azon a véleményen vagyunk, hogy 1265-ben itt Csák fia János tulajdonaként már állt egy vár és ez a vár vagy Hollókő vagy Sztrahora volt! Véleményünk szerint ez a vár még 1312 előtt valamilyen módon, vásárlás, csere, de akár foglalás útján is (ne feledjük, hogy Csák fia János csak 1315-ben állt Csák Máté hívei közé \

m

) Péter fiainak kezére került. Abban a tekintetben, hogy melyik volt ez a vár, inkább Sztrahora felé hajlunk, mert a később Hollókő tartozékaként felbukkanó Zsunyalmás területe már 1265-ben is Illés fia Péter kezében volt,

71 továbbá ha Hollókő Csák fia János tulajdonaként került volna Péter fiainak kezére, valószínű, hogy az 1313-ban kelt, Hollókőt eladományozó oklevél (ha így egyáltalán megszületett volna) kedvezményezettje nem Szécsényi Tamás, hanem az akkor még királyhű Csák fia János lett volna. A Zách nemhez megyénkben — ha nem számítjuk a nógrádmarcali Kerekdombot — legfeljebb a szlovák kutatók által Poltáron feltárt torony építése köthető.

72 A Zsidó genus leszármazottjainak csői vára csak a XV. században jelenik meg az írott forrásokban. GyÖrffy György szerint a Zsidó nemzetség őse I. István korában élt.

73 ősi földjeik Nógrád megye déli határához közel, a Pest megyei Zsidó (Vácegres) környékén terültek el. A nemzetség történetéről keveset tudunk, így bizonytalan hogy Csővár környéki földjeik ősi, vagy szerzett birtokaik közé tartoztak. A várból előkerült IV. Béla-féle pénz arra utal, hogy Cső vára is a XIII. század második felében épülhetett fel. E három nemzetség földjein álló várak építési idejének kérdésére még visszatérünk. A Tomaj nemzetség földjén két vár: Divény és Gács épült fel. A terület — amely valószínűleg azonos a Kacsics nembeli Simon bántól elkobzott hatalmas Losonc földdel — 1235-ben került a Tomajok kezébe, de 1272—75. között a Kacsicsok átmenetileg visszaszerezték.

74 Mindkét vár már állt 1321. előtt, mert 1347-ben elmondják, hogy az elmúlt zavaros időkben felgyújtották azokat.

75 így e várak építését 1235. (de még inkább 1275.) és 1321. közötti időkre tehetjük. A Balassa-ősök földjén két torony: Gyarmat és Bussa, valamint egy vár: Kékkő állt. A család 1246-ban jelent meg megyénkben,

76 birtokaikat nagyrészt egykori királyi várföldek alkották. Kékkői váruk 1278-ban,

77 gyarmati tornyuk pedig 1290-ben már állt,

78 Bussáról semmi közelebbit nem tudunk. Erődített helyeiket tehát a XIII. század második felében emelték. A Csák nem újlaki ágához tartozott Csák fia Jánosról már esett szó Sztrahora kapcsán. Ecseg váráról tudjuk, hogy 1321 előtt az övé volt.

80 A Csák nem ősi földjei Fejér megyében terültek el. Nógrádban a Csákok mindenféleképpen jövevény пень 113