Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Simon Zoltán: A várak szerepének változása a középkori Nógrád megyében

A századfordulón Gerecze Péter, majd később Soós Elemér már jóval több középkoriként meghatározott várat említ, azonban lajstromaikba több őskori erődítés is becsúszott.

7 Az első komolyabb számbavételek kéziratban maradtak, holott Gajzágó Aladár és Patay Pál, majd Gádor Judit már csaknem valamennyi, Magyarország területén maradt nógrádi erődítést számba vett és azok nagy részéről bebizonyította a középkori voltukat. 8 1979-ben, részben az itt említett müvekre, részben pedig a saját és mások terepbejárásaira támaszkodva Sándorfi György állította össze a mai Nógrád megye középkori várainak listáját.

9 A továbbiakban az ő listáját vesszük alapul némi korrekcióval: mivel dolgozatunk tárgya a történeti Nógrád megye, a lajstromról lehagytuk a középkorban Heveshez tartozó Hasznost és Szuhát, valamint az egykor Hont megyéhez tartozó Hontot és Drégelyt. Megtartottuk viszont a hosszú ideig szintén Honthoz számított Balassagyarmatot. Felvettük a listára az egykor Nógrád megyében volt, de ma Pest megyei Csővárt és Vácot, továbbá a Szlovákiában található várakat: az ismerteken kívül Nagylibercsét, az ásatással meghatározott sátorhegyi és — az egyébként áttételesen oklevélben is említett — poltári objektumokat.

10 Megjegyzendő, hogy Mocsáry, Könyöki, Gerecze, Soós, Borovszky stb. több észak-nógrádi falu határában említ sáncokat, melyek talán éppúgy középkori eredetűek, mint magyarországi társaik,

11 ezekről azonban csupán terepbejárással vagy ásatással dönthető el középkori voltuk, ezért nem foglalkoztunk velük. Kihagytuk továbbá a sokáig tévesen Sztrahorával azonosított

12 Felsőesztergály feletti ,,Hradisko" hegyet, melyet — kulcsfontosságú lévén — 1987-ben Feld Istvánnal a helyszínen is megvizsgáltunk. A területről bebizonyosodott, hogy — bár várépítésre alkalmas lenne — ott erődítésnek egyértelmű nyomai nincsenek. Mindezek alapján az alábbi 42 várral foglalkoztunk: Baglyaskő, Balassagyarmat, Benczúrfalva — Dubinka, Buják, Bussa (Busince), Csővár, Diósjenő — Csehvár, Diósjenő — Kámor, Divény (Divin), Ecseg — Honavar, Fülek (Fil'akovo), Gács (Halic), Hollókő, Karancs-hegy, Kékkő (Modry Kamen), Losonc — Királydomb (Lucenec), Lucfalva — Pogányvár, Mátraszőlős — Kisvár, Nagylibercse — Lysec (L'uborec), Nagylóc —Várhegy, Nógrád, Nógrádmarcal — Kerekdomb, Nógrádmegyer — Dobóvár, Nógrádsáp — Tatárka, Nógrádszakái — Kastélyhegy, Ozdin (Ozdín), Poltár (Poltár) Salgó, Sámsonháza — Fejérkő, Sátorhegy (Siatoriska Bukovinka), Somoskő, Somoskőújfalu, Szanda, Szanda — Péterhegy, Szécsény — Strázsapart, Szécsénke — Gyalogvár, Sztrahora (Nógrádsipek — Puszta vár), Szügy — Leányhegy, Vác, Vanyarc — Hraszti, Zagyvaróna — Kis kőasztal, Zagyvaróna — Zagyvafő. 3. AZ OKLEVELES EMLÍTÉS NÉLKÜLI VÁRAK KÉRDÉSE A listát átfutva szembetűnő, hogy az itt szereplő helységek és objektumok egy részénél semmiféle okleveles adat nem utal arra, hogy valaha is vár állt volna közelükben.

13 Viszont a tények szerint e falvakban, vagy környékükön — igenis álltak erődített helyek, s közülük nem egy helyen nyilvánvaló, hogy ott nem csupán egyszerű, fa-, föld szerkezetű sáncokkal körülvett puszta földterület volt, hanem az erődítések fa- vagy kőópületeket öveztek.

14 Nyilvánvaló, hogy ezek a ma is könnyen felismerhető objektumok nem kerülhették el a középkori emberek, különösen a korabeli határjárások résztvevőinek figyelmét sem. Mégis, vajon mi lehet az oka, hogy mindezek az erődítések és a bennük álló épületek nem szerepelnek a középkori oklevelekben ? Vegyük sorra a lehetséges válaszokat ! 105