Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Néprajz - Zólyomi József: Nógrád megyei szlovákok népviselete

JEGYZET 1. Garády, 1854. Agárdi nép. Tn: Magyar- és Erdélyország képekben. Pest., II. 29-42. 2. Kálnay Nándor 1884. Csesztve község története és leírása. Budapest. 56—61. 3. János Manga 1978. Z minulosti Venarcu. Budapest. Manga János 1969. Egy magyarországi szlovák falu. In: Népi kultúra—népi társadalom. 157—160. 4. Zólyomi József 1983. Nógrád megyei szlovákok. In: Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve. 165—182. 5. Nógrád megye Levéltára (továbbiakban: NmL) IV. 22. Nógrád vármegye adószedőjének iratai. Kárösszesírások 1726/1735. 6. NmL. IV. Inquisitiones, 1763/51. 7. NmL. IV. 1. Nógrád vármegye nemesi közgyűlésének iratai. C/1771/30—87. 8. NmL. IV. 33. Fiscalia 1771/XXXIX)/11. 9. Uo. 1772/XL/33. 10. Uo. 1777 /XLVI/15. 11. Uo. 1781/LIII/60. 12. Uo. 1792/3. 13. NmL. IV. 3. Nógrád vármegye nemesi közgyűlésének iratai, 1/1796/129. 14. NmL. IV. 71. Archívum mixtum XII. 1841/25. 15. NmL. Hagyatéki leltárak. Füleki járás 1848. 16. Fél Edit, Hoffer Tamás, Ti. Csilléry Klára 1969. A magyar népművészet. Budapest, 77. 17. NmL. Nógrád megye nemes közgyűlésének iratai. 1736/27. 18. NmL. Miscellanea 1844/29/IV. 19. Az 1950-es évek elején feltárt szügy i sírból egy XIX. század eleji domború tetejű nemezkalap került elő, amelynek karimája 12,5 cm. széles. 20. Dajaszászyné Dietz Vilma—Manga János: Nógrád megyei szabadrajzú hímzések. (Magyar népművészet XIX) Bp. 1954. 14. p. 21. Zólyomi József: Adatok Nógrád megye parasztságának XVIII—XIX. századi történetéhez. (Nógrád megyei Muzeumok Évkönyve 1975. 95—125. p.) Resümee József Zólyomi Die Volkstracht der Slowaken im К от itat Nógrád Die Volkstracht der Slowaken des Komitats haben wir auf dem Grund des Schnittes, der Besetzung, der Form und der Tragart der Kleider in drei Gruppen aufgeteilt: die Szügy er, Banker und Sámsonházer Gruppen. In unserer Bearbeitung haben wir die Methode — nach der Bekannntgebung der traghistorischen Angaben, die in den Archivquellen zu finden sind — angewendet, daß wir die einzelnen Kleidungsstücke der Frauen- und Männerbekleidung vom Ende des 19-ten Jahrhunderts an gelrennt behandelt haben. Nach der Haar- und Kopftracht führen wir die Unter-, beziehungsweise die Oberkleider vor. Bei der Darlegung gehen ivir auf den Stoff, den Schnitt, den Besatz, die Traggelegenheiten, die Anschaffung des Stoffes, die Ververtigung ein. Wir schreiben auch darüber, wieviel man von je einem Kleidungsstück gehabt hatte, wie die dann nach dem Gebrauch der Benutzung gelagert waren. Wir gehen ausführlich auf die Trachtveräderung, die Weglassung der einzelnen Kleidungsstücke, auf die Erscheinung, die Verbreitung der Neueren ein. Das Merkmal der Szügy er Gruppe [Balassagyarmat, Patvar с, Csesztve, T erény] ist der in der Hüfte mit breitem Kragen verlängerte, die Knie kaum zudeckende Rock. An ihren Blusen mit engen Puffärmeln hat man ein Leibchen mit hochem Kragen und darüber ein weites fransiges Seidenschlultertuch getragen. Die Haube, die Viüuska, die mit Spitzen, Bändern, kleinen Krausen, Füttern besetzt war, hat die Haare vollkommen bedeckt. 100