Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Az 1822–23. évi nógrádi rendi ellenállás története

Az új adófizetési rendelet és az újoncállítási rendelet megtagadásának további következményei Csaknem egy év múlva, 1822 mindszent hó (október) 15-én ült össze ismét a megye, hogy egy újabb királyi rendeletre válaszoljon. Nemigen gondolták, hogy az előző üggyel végeztek, már csak azért sem, mert szerte az országban igen nagy visszhangja volt a korábbi eseményeknek, s elterjedt már a híre a készülő új adórendeletnek is. A királyi levél a megyének címezve kisasszony hava (augusztus) 13-án kelt Persenbergben.

16 A király itt jelentette be, hogy ezentúl ezüst pénzben kell a hadiadót befizetni. Indokai elsősorban gazdaságiak : a harminc évig tartó háborúk alatt meggyengült a birodalom pénzügyi helyzete, ugyancsak sokba került az adózó nép állapotának javítása, a katonai zsold fizetése is jelentős terheket ró a kincstárra stb. Brunszvik József távollétében (!) ismét Gyürky Pál tartott beszédet a királyi rendelet mellett. Ez semmi újat nem tartalmazott a már megismert frázisokon kívül, nem is aratott zajos tetszésnyilvánítást. A rendek kötelességtudóan végighallgatták, majd meghozták végzésüket, amely szerint az adó ügye is az országgyűlésre tartozik, ezért kérik a királyt annak összehívására. Addig nem áll szándékukban ebben az ügyben bármit is tenni. Nekik is voltak indokaik ezen az alapvető alkotmányjogi kifogáson kívül: az adózó nép mértéktelen elszegényedése, amely hátrányosan érinti a „köz hitelt", s nem hogy ezüst pénz, de papírpénz sincs elegendő a birtokukban. Ez sújtja magát a nemességet is, hiszen az adózó nép nem tudja megfizetni adóját földesurának sem. így a ,,nép egész elszegényedésétől méltán tartani lehetne". A további történések megértéséhez egy korábbi eseményre kell utalnunk. Szeptember 16-án volt a megyei közgyűlés,

17 amelyen a főispán két levelét tárgyalták meg. Az egyikben hálaadó delegáció küldését javasolja a királyhoz, aki a tengerpartot ismét visszacsatolta, ugyanakkor fejezzék ki külön hodolatukat a császárnénak, s mondják el kívánságukat, hogy szeretnék őt királynőjüknek nevezni. (Aminek megtörténte ugyancsak az országgyűlésen lehetséges.) Mindössze heten ( !) voltak ezen a kisgyűlósen.. Gyürky Pál, Balázs István, Platthy Dániel, Sréter János, Prónay Ferenc, Nagy Ferenc, Somoskőy István. Úgy határoztak, hogy a kijelölt megyei delegáció azonnal гНпак indul, de a köszönet mellett fejezzék ki a nógrádiak azon kívánságát is, hogy a király „mostani országos gondjai" enyhítésére hívja össze az országgyűlést. A nógrádi küldöttség október 29-én teljesítette feladatát. A király válaszában kifejezte, hogy örül a megye nemesei ilyen ragaszkodó megnyilatkozásának. Ugyanakkor a diéta összehívására nem tett semmilyen konkrét ígéretet. November 7-én a következő megyegyűlésen Gyürky újra csak a távollevő főispán leveleit olvasta fel,

18 amelyekben újra szóba hozta az újoncállítást s kérte a megyét annak teljesítésére. Gyürky elmaradhatatlan beszédében azt mondta, hogy a megyei delegáció ígéretet kapott a királytól az országgyűlés összehívására (erről szó sem volt!), így most már a megye rendéi „fedhetetlen hűségüket nem tsak puszta szóval, hanem cselekedetekkel s bármely súlyos áldozatokkal" is bizonyítsák be. Az ősi alkotmány szent dolog, de ugyanilyen szent a királyhoz való hűség. így a király is elvárja, hogy az ősi jogokat félretéve támogassák a trónt, amikor az szükséges. Aki a királyt védi, az magát az alkotmányt védi. A közgyűlés résztvevői fagyos csendben hallgatták az alispán szavait, majd határozatukban röviden leszögezték, hogy a már korábbi két levelükben felsorolták min127