Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)
Tanulmányok - Történelem - Hrenkó Pál: Lányi Sámuel földmérnök
a gyakorlati mértan, építészettan, vízépítészet, mechanika, festészet és metszés ismereteit. A befejező rajzmesteri vizsgán minden várakozáson felüli kiváló eredményt ért el. Erről 1814. április l-jén Bellaagh József, a geometria, építészettan és rajz tanára állította ki bizonyítványát, amelyet Szuhányi Ferenc Xavér igazgató írt alá 8 . Kitűnő bizonyítványával Lányi 1815. április l-jén a Helytartótanács által meghirdetett vízépítési, építészeti és útépítési segéd-állásért folyamodott. Bizonyítványmásolatát Lány András, Lőcse város rendes jegyzője hitelesítette. Csatolta Langh Ferenc építőmester bizonyítványát is, aki őt az építészet gyakorlatába bevezette 9 . Megtudjuk kérvényéből, hogy 1814-ben Rumába kapott meghívást rajzoló-állásra, de ettől a horvát nyelv ismeretének hiánya miatt elesett. Természetesen ahhoz, hogy állami szolgálatba léphessen, a kassai akadémia nem volt elegendő, el kellett végeznie a pesti egyetemet, az Institutum Geometricumot is. Oklevelét 1823-ban kapta kézhez, de már 1819-ben Magyarországban felesküdt és kékkői uradalmi mérnökként működött, tehát tanulmányait 1817-1818-ban végezhette 10 . A legkorábbi birtokiratát 1819. május 15-óről leltem fel. Balassagyarmaton írta alá Algőver János divényi uradalmi rendszeres földmérővel együtt a következő formában : ,,I. Samuel de Lányi I. D. Kékkeö I. Geometra" (Lányi I. Sámuel a Méltóságos Kékkői Uradalom felesküdt földmérője). Hauer György uradalmi földmérő korábbi mérései és számításai alapján birtokadatokat tartalmaz, számunkra elsősorban kelte miatt jelentős irat 11 , mert kétségtelenül igazolja, hogy Lányi már egyetemet végzett, felesküdt mérnök volt. Nem sokkal későbbi keletű legkorábbi ismert térképe 12 , amely a Nagylámi (Vei' Lom) erdőt, illetve annak a Kékkői és a Divényi uradalom között A-B vonallal való felosztását ábrázolja 1 : 7200 méretarányban. Eros kékes-zölddel színezett és művészi rajzzal díszített ábrázolás, különösen szemet gyönyörködtető az észak-déli irányt mutató mágnestű képe. A címfeliratból megtudjuk, hogy a térképet Lányi I. Sámuel, a Méltóságos Kékkői Uradalomnak és a Nemes Magyarországnak felesküdt földmérője felmérés alapján rajzolta (Mensurata delineataque per I. Samuelem Lányi, Iti. Dnii. Kékkeö ac per CIH Jurát. Geometram Anno 1819). Az újraszámolást ós a hitelesítést Algőver János, a Divényi-uradalom rendszeres földmérője vezette rá Balassagyarmaton, 1820. júnuár 13-án. Becses példány lehetett, mert a szomszédos Lehotkapuszta mentén 34 év után is bejegyzést találunk, amit Garamszögi János, a Divény uradalmi mérnök 1853. július 19-én záradékolt. A kötelező mérnöki gyakorlatot Lányi az uradalomban szerezhette meg. Több, ez időből való térképen határozottan felismerjük jellegzetes névírását, betűit. Ilyenek a Zichy-uraság hagyatékából fennmaradt régebbi alapokból másolt tossontzai (Tocnica), kisújlaki (N. Ves), kiskűrtösi (M. Krtis) és dacsólámi (Dacov Lom) lapok 13 . Eredeti munkája Nagykürtös (Vei. Krtis) 1 : 7200 méretarányú, 125x63 cm nagyságú térképe, amelyet 1822. szeptember 7-én hitelesítettek: Gyurcsányi Gábor alispán, Szügyi Trajtler István albíró, Szécsénkei Szécsényi Miklós esküdt és Virág Ferenc Nógrád vármegye rendszeres földmérője és táblabírája 14 . A térképet Lányi Sámuel már mint Magyarországban felesküdt és a Kékkői Uradalomnak rendszeres földmérője mérte fel és rajzolta meg (Assumpta а с Delineata per Samuelem Lányi Jur. per Itum. R. Hungáriáé ac Ita. Dnii. Kékkeö Ord. Geometra). мм
