Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)
Tanulmányok - Történelem - Hrenkó Pál: Lányi Sámuel földmérnök
Másolati példány, Lányi újabb záradékát Balassagyarmaton 1824. november 26-án vezette rá. Időközben Lányi beállt a folyótérképezést végző napidíjas mérnökök sorába, a Helytartótanács Építési Főigazgatóságában működő Duna-térképező csoportba. Először Huszár Mátyás vezetése alatt segédmérnökként dolgozott Budán. 1824 márciusában a Körösök árterületének helységek és területek szerinti adatait segített jegyzékbe foglalni, majd májusban, főnökével ő is terepre ment és bekapcsolódott a Duna Esztergom feletti szakaszán folyó grafikus háromszögelési és terepfelmérési munka latokba 15 . Ezerszám készültek a Duna legrészletesebb (1 : 3600!) térképei, összesen 2444 szelvény és ezek másolatai. A sorozat egyik lapján megtaláljuk Lányi nevét is: ,,Der II-ten westlichen graphischen Sectionen Reihe 9-tes Aufnahmsblatt, aufgenommen im Monat August 1826, durch Sam. Lányi" 16 . A IL nyugati grafikus szelvénysorozat 9. felvételi lapját tehát Lányi mérte fel 1826 augusztusában. Természetesen a sorozat sok-sok lapját megrajzolta, de a szerző nevét és a készítés idejét általában nem jelölték meg a sorozaton, ez az áttekintőlapokból, illetve a munka jelentésekből derül ki. A Duna-térképezés vezetését 1829-től Vásárhelyi Pál vette át. Lányi mindkét főnökével jó viszonyban állhatott. Huszárral a közös kassai akadémiai tanulmányok, Vásárhelyivel pedig a szülőföld közössége is összeköthette, és mindhárman a pesti egyetemen tanultak. Amikor Vásárhelyi 1833 végén Széchenyivel Angliába utazott, az éppen az AlDunán dolgozó térképező csoport vezetésével Lányit bízták meg. A Duna-térképészet 20 fős személyzetében (Vásárhelyi Pál, Melczel János, Lányi Sámuel, Vörös László, Nikolka András, Kamőczy Gábor, Ketse Ferenc, Hieronymi Ferenc, Tóth Antal, Láncz József, Hevessy Károly, Nagy István, Zornberg Lénárd báró, Turkovits Lajos, Forberger Lajos, Wolfram József, Müller Lőrinc, Vörös Zsigmond, Vaisz Antal, Waitersheim Károly) ő került az élre 17 , és ekkor helyettes igazgató mérnöki minőségben szignálta az iratokat 18 . Amikor pedig az Al-Duna-mérések iratait és térképeit Vásárhelyinek visszaadta, az átvételi jegyzőkönyvet hárman írták alá: Széchenyi, Vásárhelyi és Lányi 19 . Pályája legmagasabb csúcsára ért Lányi 1834-ben. A Helytartótanács 6602. sz. 1834. március 4-ei rendeletével életre hívott Királyi Tisza Térképészet vezetője lett. Kicsiny szervezete, az első magyar térképészeti intézet 16 főből állt, nevezetesen Lányi Sámuel a Tisza-felmérés vezetője 4 ft. napidíjjal, Ketse Ferenc, Hieronymi Ferenc, Nikolka András, Kamőczy Gábor, Turkovits Lajos, Tóth Antal, Nagy István, Forberger Lajos működő mérnökök 3 ft. napidíjjal, Müller Lőrinc, Vaisz Antal, Vörös Zsigmond, Wolfram József, Zornberg Lénárd báró, Pribék Béla, Weitersheim Károly, Reitter Ferenc segédmérnökök (Figurant) 2 ft. napidíjjal. Az ügykört és a személyzet névjegyzékét a Királyi Építési Főigazgatóság Hajózási Osztálya nevében Berger Lajos hajózási mérnök fogalmazta meg 1834. február 20-án, és azt Franz Rauchmüller von Ehrenstein főigazgató láttamozásával terjesztették fel a Helytartótanácsnak 20 . A Maros felmérése eleinte bizonyos közösségben indult ugyanis erre a célra a rendelet megfelelő területi elosztásban újabb 3-3 mérnök napidíját is előirányozta, sőt Schmidt György ideiglenes Maros-hajózási mérnököt igazgatóvá nevezték ki, de végül is a munkálatokat 1841-ben már egyedül Lányi irányította 21 . 8!)
