Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc. Adatok Nógrád megye 18–19. századi ipartörténetéhez, különös tekintettel a vasgyártásra

üzemek hasznosításának ésszerűsítésével, a javuló erdőkezeléssel és az olvasztóüze­meknél bevezetett technológiai fejlesztések - hengerfúvók elterjedése - hatására kedvező útra lépett. 46 A fejlődés hatására Nógrád megye az ínség elhárítására felajánlott pénzösszeg felhasználásáról való döntéskor a málnapataki vasgyárról és ipolyi papírgyárról, mint figyelmet érdemlő gyárakról szólt, fejlődésük további elősegítése céljából a megyei utak további építését helyezte kilátásba. 47 Az 1848-as események nagy vál­tozásokat idéztek elő a nemesi előjogok alapján szervezett társulat viszonyaiban is. A honvédtoborzás megritkította a munkaerőt, a termelés visszaesett. A szabadság­harc idején a kormány a fegyvergyártás megszervezésével egyidőben számba vette a vashámorokat, bányákat. A Rimai Coalitio és a többi egylet, ha nem is voltak első­rangú fontosságúak a hadianyaggyártás szempontjából, de ágyúgolyók, gránátok, puskacsövek gyártásával hozzájárultak a hadiipar megszervezéséhez. 1848. novem­ber 20-án kapták az első hivatalos felszólító levelet a honvédelmi bizottmány elnö­kétől: Kossuth Lajostól, mely szigorúan megparancsolta a hadügyi megbízott által igényelt ágyúgolyók és gránátok haladéktalan legyártását. 1849. április 11-én a Had­ügyminiszter levelét kapta meg a társulat, mely a 7 fontos pattantyúk sürgős gyár­tását követelte. Május 2-án. Mészáros Lázár újabb levélben sürgette a gyárat a 10 000 darabon felüli golyók öntésére. A 7 fontos gránátok mellett a 6 fontos tömött golyók öntése is megkezdődött. A lövegek gyártását Nyustyán végezték, s le is gyártottak 20 568 db 7 fontos pattantyút. Az első 10 000 darabot a kormány mázsánként 11 forint 12 krajcárért vette át. A továbbiakban legyártott 10 568 db pattantyút a kormány Pestről Debre­cenbe való távozása után senki sem vette át, s fizetetlen maradt 42 122 váltó forint 37 krajcáros számla. (17 690 o. é. forint.) A megmaradt gránátokból 114 db-ot beolvasztottak Nyustyán, 2100 darabot a szirki bányában rejtettek el, 1040 darabot pedig beolvasztás céljából Málnapatakra szállítottak. 48 Haynau megbízottja, Levartovszky Henrik ,,a es. kir. szláv önkéntes csapatok főparancsnoka" a készletben talált ágyúgolyókat, valamint a mintákat és egyéb öntési eszközöket elkoboztatta, 1849. szeptember 15-én a Besztercebányán kibocsátott proklamáció értelmében a Coalitio elvesztette pénztárában meglévő 21 000 forint értékű magyar bankjegyét. Az így fellépő pénzzavaron az sem segített, hogy a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank rövidlejáratú kölcsönt nyújtott a társu­latnak. * Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a Coalitio a nyersvastermelés terén egyre nagyobb hátrányba kerül az Unióval szemben, s a kovácsolt vas gyártásában - a drá­ga faszén miatt - szintén vezető helyét hamarosan elveszti. A kényszerű egyesülés réme fenyegetően magasodott a társulat részvényesei fölé. Az 1841-ben elejtett technikai újítás 1851-ben ismét napirendre került, a Comté frisstüzek kiszorították a régi frisselőket, ezzel tetemes tüzelőanyag megtakarítást értek el a kovácsolt vas gyártásánál. A Coalitio igazgatóságában 1852. február 26-án ismét felmerült az egyesülés kérdése a többi vasművelő társulattal. Az Unió kedvező hozzáállása nyomán meg­induló tárgyalások tisztázták az egyesülés feltételeit, melynek alapja az 1848-as vagyonösszeírás. A Murányi Unió vagyona mintegy 1,3 millió v. с forint volt, a Ri­77

Next

/
Thumbnails
Contents